Az öregségi nyugdíjban részesülők bérplafon nélkül dolgozhatnak tovább, viszont aki már két-három éve nem aktív, nehezebben talál vissza a munkaerőpiacra – írja a Magyar Hírlap.

Habár a nyugdíjasok foglalkoztatásának egyszerűsítése versenyhelyzetet teremt a nyugdíjas-szövetkezetek számára, a munkaerőhiány miatt újabb cégek keresik meg a szövetkezeteket. Az érdekképviselet szerint azoknak, akik néhány év után vagy csak részmunkaidőben térnének vissza a munka világába, továbbra is a szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás a kézenfekvő megoldás.

Az érdeklődés az atipikus foglalkoztatás iránt nem esett vissza, azonban az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet életében is hozott változásokat a nyugdíjasok foglalkoztatásának egyszerűsítése – válaszolta a Magyar Hírlap megkeresésére Dolgos Attila, a szövetkezet elnöke. Hozzátette, amikor a szövetkezetek megkezdték működésüket, sok cég döntött úgy, hogy ebben a formában foglalkoztatja tovább nyugdíjazott munkavállalóit, a szövetkezeti tagok kedvező adózási feltétele miatt. A január 1-jétől életbe lépett egyszerűsítés nyomán azonban a vállalkozások egy része, ismét közvetlenül, saját munkavállalóiként számít a nála korábban már több évet eltöltött nyugdíjasokra.

Az érdeklődés töretlen, a változás abban tapasztalható szövetkezeti oldalról, hogy a toborzási feladatok megnövekedtek, a megbízások nagy része új munkaerő szervezésének céljából jön létre.

A taglétszám bővülése az év első hónapjában visszaesett, de a februári hónap már nagyjából megegyezett a 2018-as év végi bővüléssel. Dolgos Attila hozzátette, a legtöbb szövetkezeti tag Budapesten, Pest megyében, Veszprém, illetve Fejér megyében van.

Összetett változásokról számolt be a Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) elnöke, Vizeli Sándor. Lapunk kérdésére elmondta, jelenleg 141 szövetkezet működik, a tavaly kihirdetett törvényi változások pedig kétféleképpen is éreztették hatásukat. Fontos adminisztratív könnyítés, hogy

az öregségi nyugdíjban részesülők az idei évtől bérplafon nélkül dolgozhatnak tovább nyugdíjuk megtartása mellett, a másik lényeges változás a kedvezőbb adózás, miszerint a nyugdíj mellett szerzett munkajövedelmet már csak személyi jövedelemadó terheli.

Utóbbi előnye ott jelentkezik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő dolgozó továbbra is a munkahelyén maradhat, a valódi versenyhelyzetet viszont az jelenti a szövetkezetek számára, hogy ugyanilyen módon a cégek közvetlenül is vehetnek fel nyugdíjas munkavállalókat. Vizeli Sándor viszont úgy véli, aki már két-három éve nem dolgozik, nehezebben talál vissza a munkaerőpiacra, fellazulhatott a kapocs a korábbi munkáltatóival, netán átszervezések voltak azóta a korábbi munkahelyén. Nem beszélve arról, hogy ezek a munkavállalók nem szívesen versengenek már egy-egy állásért, a szövetkezeteknek viszont megvan az az előnye, hogy jogi segítséget nyújtanak nekik, és rugalmas időbeosztású munkalehetőségeket ajánlanak.

A Közész elnöke szerint a szövetkezetek képviselik a kormány célját, hiszen

a dolgozni vágyó öregségi nyugdíjasok jelentős része távmunkában vagy részmunkaidőben térne vissza a munka világába.

Sőt, az ilyen formátumú foglalkoztatás nem igényel új munkaviszonyt, a szövetkezeti rendszerben nincsen táppénz, illetve betegszabadság sem. A foglalkoztatás költsége a szövetkezetet terheli, a cég mégis sajátjaként foglalkoztatja a munkavállalót, sőt az esetlegesen okozott kár felelőssége is megoszlik a munkaadó cég és a szövetkezet között.

Vizeli Sándor elmondta még,

a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek jellemzően a nagyobb városokban működnek,

azonban a hasznuk szinte végtelen, szinte minden nagyobb foglalkozáscsoportban ott vannak a nyugdíjas munkavállalók, legyen szó akár a tömegközlekedés működtetéséről, kereskedelemről, vendéglátásról, az adminisztráció vagy az informatika területéről és a feldolgozóiparról. Hozzátette, a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar igényli a legtöbb nyugdíjas szakembert, viszont közülük kevesen jelentkeznek fizikai munkára, viszont igény mutatkozik tapasztalatukra, szakmai tudásukra. Ezen kívül szükség lenne rájuk a közszférában is, azonban ott szövetkezeti formában nem tudják foglalkoztatni őket, ez a terület, feladat megoldásra vár.

Vizeli Sándor arra is kitért, a jogszabályváltozásokkal együtt sem csökkent a szövetkezeti taglétszám, ami jelenleg húszezer körül van, sőt a társulási forma sikerét mutatja az eddigi felfutásuk, hiszen nem akad még egy ilyen vállalkozási forma, ahol tartalékok, kezdőtőke nélkül ilyen eredményeket tudtak volna elérni ilyen rövid idő alatt.

Forrás: Magyar Hírlap