A pénzügyi támogatás rövid távon növelheti a családalapítási kedvet, ám az eddigi tapasztalatok és a szakirodalom szerint hosszabb távon nem eredményeznek jelentős demográfiai javulást – vélekedett Darvas Ágnes szociológus a kormány új családi akciótervével kapcsolatban a Népszavában.

 – A konkrét szabályozás ismerete nélkül ez az intézkedés nehezen értelmezhető számomra. Pillanatnyilag lényegében

csak egy hét pontos politikai üzenetet ismerünk, ez az értékeléshez nem elegendő.

A gyermekvállalási támogatás, a csok bővítése üdvözlendő lehet, ám még ezek sem jelentenek garanciát a gyermekvállalási kedv robbanásszerű növekedésére – mondta lapunknak Darvas Ágnes.

 A szakértő úgy véli, a családalapítás nem egyszerűsíthető le a pénz és az egyszeri támogatások kérdésére: az egzisztenciális biztonság, a nők munkahelyi helyzetének, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások javítása, tisztességes jövedelmek, kiszámítható foglalkoztatási körülmények, gyerekbarát társadalmi környezet jelentenék a valódi motivációt.

 Ráadásul a támogatások tekintetében csak a házasokra gondolnak, holott a gyermekek egyre nagyobb arányban születnek házasságon kívül. Darvas szerint az alapvetően a jobb helyzetű családokat célzó csok bővítése segítség lehet egy újabb, eddig kimaradó körnek, de a legszegényebb családokat továbbra sem fogja érinteni. A további 21 ezer férőhely létrehozásával sem lesz teljes körű a bölcsődei ellátás, csak az érintett korosztályok harmada számára.

– A négygyermekes nők szja-mentességének értékeléséhez is fontos lenne a szabályozási részletek ismerete.

Kikre vonatkozik? Minden négygyerekes nőre, függetlenül a gyerek életkorától? Ma négy kiskorú gyereket nevelőkre?

Vagy felmenő rendszerben történik a bevezetése? Akkor a hatásai mindenképpen hosszabb távon várhatók, akár a nők jövedelmi helyzetét, akár a munkaerőpiaci hatást nézzük. Jelenleg a nagycsaládos nők többsége nincs jelen a munkaerőpiacon – mutatott rá a szociológus.

 Hozzátette: az elmúlt évek hasonló célú kormányzati intézkedései (gyed-extra, csok, első házasok adókedvezménye) nem hozták a várt hatást. Bár a termékenységi ráta nőtt, a születések számában nincs elmozdulás.

Figyelembe kellene venni azt a tényt, hogy a szülőképes korú nők száma csökkent, valamint azt is, hogy nagyon sok fiatal ment külföldre

 – mondta Darvas. Hangsúlyozta: a népesedési problémákat nem lehet a ki- és bevándorlás figyelmen kívül hagyásával megoldani.

Forrás: Népszava