2018 novemberében – a tavalyi évhez hasonlóan – a nyugdíjprémiumra, valamint az egyszeri juttatásra jogosultak megkapták az év végi juttatásukat. Az alábbiakban a nyugdíjprémium jogszabályi hátterét, annak kialakulását, valamint a nyugdíjprémiumra és az egyszeri juttatásokra vonatkozó jelenlegi gyakorlatot mutatjuk be – írja az ado.hu.
A nyugdíjprémiumot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény vezette be. A jogszabály a nyugdíjasok számára megállapít egy olyan prémiumot, amire akkor számíthatnak, amennyiben a gazdaság az előző évhez képest jobban teljesít, azaz az előző évhez képest a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, valamint az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül.
Nyugdíjprémiumra az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőzően legalább egy napig valamint a tárgyév novemberében öregségi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, özvegyi járadékban részesül.
Nyugdíjprémium alapját képezheti az is, ha valaki betöltötte a korhatár évét, és más egyéb nyugellátásban – kivéve a rehabilitációs járadékot – részesül. Az állam azonban nem csak a nyugdíjas személyeknek adott ilyen évvégi juttatást, hanem azoknak is, akik a 2018. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról szóló 183/2018. (X. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott más ellátásban – például baleseti járadékban, szolgálati járandóságban stb. – részesültek az előbb meghatározott időintervallumokban.
Többen kifogásolták azonban azt, hogy az özvegyi nyugdíj ki van véve a nyugdíjprémium vagy az egyszeri juttatások megállapításának alapjai közül.
A törvény ezt kifejezetten kizárja, a kormányrendelet pedig csak az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nevesíti. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyébként nem egy életkorhoz kötött nyugellátás, arra az elhunyt személy a házastársa – bizonyos esetben a volt házastársa, élettársa –, és a baleseti sérült hozzátartozójának halála esetén a hozzátartozója jogosult egy évig, illetve bizonyos esetben hosszabb ideig. Így tehát azok a személyek, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, egyszeri juttatásra jogosultak voltak (lásd még alább), míg azon idősebb személyek esetében, akiknek jár az özvegyi nyugdíj, nem számolták bele a nyugdíjprémium alapjába az özvegyi nyugdíjat, viszont a többi nyugellátás alapján járt számukra a meghatározott összeg.
A nyugdíjprémium összegét két szám szorzataként kell meghatározni. Az első számot úgy kell meghatározni, hogy a GDP éves növekedéséből ki kell vonni 3,5%-ot. Az így kapott százalékból azonban legfeljebb 4% vehető figyelembe. Hozzáteszem, ha csak az ezredforduló utáni időszakot nézzük, a 7,5%-os növekedés egy elég magas növekedési ráta – a millenium utáni években ilyen nem is fordult elő –, így ez a 4% nem túlzottan megszorító mérték. Az előbb részletezett mérték lesz tehát az egyik szorzószám, amelyet minden évben a kormány kormányrendeletben meghatároz, az idei évben a 4,4%-os gazdasági növekedés miatt ez 0,9 volt. A második számot úgy kell megállapítani, hogy alapul vesszük a nyugellátás november havi mértékét, és annak a 25%-át kiszámoljuk. Ennek maximuma legfeljebb 20.000 forint, innen jön az a médiában folyamatosan emlegetett 80.000 forintos nyugdíj, ami felett már nem növekedhet a nyugdíjprémium mértéke. Az idei évben tehát így lett a 18.000 forint a nyugdíjprémium maximális mértéke, az első szorzószámot (0.9) össze kellett szorozni a maximális 20.000 forinttal. Így az alapból is magasabb nyugellátásban részesülők magasabb összeget kaptak, mint az alapból is kevesebb nyugellátást kapók. Azok a személyek, akik csak az öregségi nyugdíjminimumra – azaz havi 28.500 Ft-ra – jogosultak, az idei évben 7.000 forint alatti összegre számíthattak.
A nyugdíjprémium mellett azonban egy másik juttatást is kaphattak a jogosultak meghatározott esetekben, amelyet egyszeri juttatásnak hívnak.
Lényegében a nyugdíjprémiumnál részletezett időtartam – amely időtartam alapján lesz jogosult valaki egyszeri juttatásra – megegyezik a nyugdíjprémiumnál foglaltakkal, csak eltérő jogosultsági feltételeket alkalmazva. Ennek hosszas felsorolását szintén a kormányrendelet tartalmazza. Általában meghatározott személyi kört jelöl meg a kormányrendelet (így például vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás) az ellátások alapjául, de releváns lehet az ellátások általános eltérő változata is (így például korhatár előtti ellátás). Az egyszeri juttatás összegének számításánál a nyugdíjprémium számítási szabályait kell alkalmazni.
Végül, érdemes megemlíteni azt az esetet, amikor valaki idén egyszerre volt jogosult nyugdíjprémiumra és egyszeri juttatásra is. Ebben az esetben a nyugdíjprémiumra és az egyszeri juttatás alapját képező ellátás összegét össze kellett adni, majd a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályok alapján ki kellett számolni egy összeget. Ebből az összegből ki kellett vonni a nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kellett folyósítani az érintett személy számára, méghozzá egyszeri juttatásként.
Összegezve, a nyugdíjprémiumok és az egyszeri juttatások mértéke és egyben sorsa a magyar gazdaság növekedési ütemének kezében van.
Forrás: ado.hu
