Anyagilag jelentős összeget veszítenek azok a nők, akik úgy döntenek, 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulnak. Helyzetük az elmúlt években csak még jobban romlott – írja az mfor.hu.

A kormány még 2011-ben vezette be a Nők40 programot, mellyel szerette volna megteremteni annak a lehetőségét, hogy minden olyan nő, akinek a jogviszonya elérte a 40 évet, az a nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba vonulhasson. Ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a családban betöltött szerepükben jobban ki tudjanak teljesedni. Egy évvel később, 2012-től azonban elég faramucivá vált a helyzet, mivel a Nők40-en kívül sem nyugdíjcsökkentéssel, sem az általános korhatár alatt nem lehetett nyugdíjba vonulni.

Ez a kettős rendszer hungaricum, véleményünk szerint célszerűtlen, és csak a politikai körülmények tartják életben: a kormányzati retorika kiemeli a Nők40 nagyvonalúságát, és az ellenzék inkább szeretné kiterjeszteni ezt a „nagyvonalúságot” a férfiakra is, mintsem egy nemzetközileg szokásos uniszex rugalmas korhatárt javasolna

- írja a Munkaerőpiaci Tükör egyik tanulmányának szerzőpárosa, Simonovits András és Tir Melinda.

A Nők40 2011-es bevezetésekor nagyon sokan éltek a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével, közel 55 ezren voltak, azóta viszont megfeleződött a létszám, évente nagyjából 24-28 ezer nő megy nyugdíjba 40 év szolgálati jogviszony után 58-59 éves korukban.

Simonovits és Tir tanulmányukban a rendelkezésre álló adatok alapján megállapították, hogy

minden évben igen nagy a nők körében a korhatár előtt nyugdíjba vonulók aránya, sőt, a korhatáron nyugdíjba vonulók vannak kisebbségben.

A törvényben meghatározott korhatárnál korábbi nyugdíjba vonulásnak azonban anyagi vonzatai is vannak. Normális körülmények között nyilvánvaló, hogy a Nők40 kedvezményezettjei átlagosan kevesebbet, míg a többiek az átlagosnál többet fizetnek be életük során, mint amennyit visszakapnak.

Az elmúlt három év reálbérrobbanása azonban változtatott a helyzeten. Ez alapján ugyanis a Nők40 egyes csoportjai újabb jelentős veszteséget szenvednek el a maradókkal szemben.

A szerzők példájukban egy olyan nőt vettek, aki a Nők40 keretében 40 éves jogviszonnyal és szolgálati idővel 60 évesen, 100 egységnyi éves járandósággal vonul nyugdíjba. A nyugdíját így nagyjából 20 évig fogja kapni. Ha azonban nem él a kormány által kínált lehetőséggel, és a korhatáron, 3 évvel később megy nyugdíjba, anyagilag szignifikánsan jobban jár.

A 43 éves teljesítmény után 2019-ben a 80 százalékos helyettesítés 86 százalékra nőne, ami önmagában 7,5 százalékos emelkedést jelent. A valorizáció miatt 2019-től kezdve a 100 egység helyet 137 egységnyi éves nyugdíjat kapna megközelítőleg 17 éven keresztül.

Vagyis a Nők40 révén nyugdíjba vonuló nő nyugdíjas évei alatt összesen 2000 (20 év x 100 egység) egység nyugdíjat kapna, a később nyugdíjba vonuló személy pedig 2329 egységet (17 év x 137 egység).

Összefoglalva tehát az elmúlt években kialakult bérrobbanás miatt

anyagilag sokkal jobban megéri elhalasztani a nyugdíjba vonulást, mint élni a Nők40 programmal.

Az egyre fokozódó munkaerőhiány függvényében a Nők40 program már szinte el is veszítette eredeti célját. A kormány ugyanis a hiány megoldását részben a nyugdíjasok visszatérésétől reméli, ezért több könnyítésről is rendelkezett a foglalkoztathatóságuk érdekében. Ha pedig a nyugdíjas személy visszatér a munka világába, az nem összeegyeztethető azzal, hogy a nők 40 év munkaviszony után a családban betöltött szerepükben teljesedjenek ki.

Forrás: mfor.hu