Januártól nőtt a kétgyerekesek családi adókedvezménye, a gyed és diplomás gyed, bevezették a gyermekek otthongondozási díját – a kormánypropaganda szerint soha nem volt ilyen jó a gyerekes családoknak – olvasható a Népszavában.

 Ezzel szemben a szakemberek állítják, a leginkább rászorulókról nem vesz tudomást a hatalom, s 300 ezer ember nem kap semmiféle ellátást a magyar államtól, pedig nincs jövedelme sem.

- Ők azok, akik nem mennek el választani, így nincs szüksége rájuk a rendszernek – jelentette ki Szabó János szociológus –, róluk végleg lemondott a hatalom. Ám ennél sokkal többen maradnak ki a jóléti intézkedésekből, amelyek igazi haszonélvezője a középosztály teteje, valamint a leggazdagabbak.

Lehet játszani a számokkal, nem véletlen, hogy a KSH rengeteget változtatott a mérési feltételein, s a statisztika valóban azt is mutatja, hogy a 2010-es 26 százalékról 23-ra csökkent a szegénységben élők aránya, csakhogy arról már nem beszél, hogy ez a 23 százalék sokkal rosszabb körülmények között él, mint kilenc éve, s egyre nagyobb a különbség a gazdagok és a szegények között.

Kalocsai Péter szociális munkás napi szinten találkozik megélhetési problémákkal, s állítja, ezek egy részét a szociális rendszer kisebb átalakításával orvosolni lehetne. - A családi adókedvezménnyel vagy éppen a csokkal a kormány óriási összegeket hagy a családoknál, csak éppen differenciáltan, s pont nem a legrászorulóbbaknál – magyarázta.

– Az ellátottjaim jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű:

képzetlen szülők, sok gyerekkel. Nekik semmit sem jelent a csok vagy az adókedvezmény, nekik az állandó, jövedelemtől független, fixen járó támogatások a biztos bevétel.

Csakhogy a családi pótlék összege tíz éve változatlan, ami nem véletlen, hiszen éppen azoknak a legfontosabb, akiket a nyomoruk miatt nem érdekel a nagypolitika. Az sem véletlen, hogy a megmaradt különféle segélyekről az önkormányzatok dönthetnek, mert így helyben is kézben lehet tartani az embereket.

Ez a réteg a többségi társadalom számára elképzelhetetlen körülmények között él.

- Van olyan öttagú családom, amely egy kétszobás, nagyjából negyven négyzetméteres vályogházban lakik – állította Kalocsai Péter.

– Legalábbis nyáron, mert a helyiségek közül csak a konyha és az abból nyíló hálószerű kisszoba fűthető, így októbertől áprilisig úgy 15 négyzetméterre csökken az életterük. Itt esznek, alszanak, a két nagyobb, iskolás gyereknek itt kellene tanulnia. A fűtési szezonban azonban olyan kevés pénzük marad megélhetésre, hogy a villanyt alig használják, ha lehet, gyertyával világítanak: csoda, ha a gyerekek mind jobban lemaradnak az iskolában? A szülők azt is bevallották, hétvégenként nem mindig tudnak meleg ételt adni, így

a gyerekek alig várják, hogy kezdődjön hétfőn az iskola, mert ott háromszor is kapnak enni naponta.

A jelenség amúgy nem egyedi, Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a szegényebb vidékek iskoláiban hétfőnként 30-40 százalékkal több étel fogy, mint a hét többi napján – a szombat-vasárnap éhező gyerekek így pótolják az otthon hiányzó kalóriákat…

- Nálunk valami mindig kerül az asztalra, de ez nem mindig egyszerű – ismerte el Bogdán János. – Előfordult már, hogy a nejemmel csak összekentük a tányért a szombati ebédnél, hogy a gyerekeknek jusson vasárnapra is a maradékból. A harmincas évei felé közelítő férfi feleségével és két gyerekével lakik Kaposvár egyik városszéli utcájában. Végzettsége nincsen, ahogyan asszonyának sincs, így a családi pótlék mellett a közmunka jelenti számukra az egyetlen bevételt. Mutatják a papírokat, a családi pótlékkal együtt tavaly havi 128 ezer forint nettóból éltek négyen, azaz fejenként és naponta alig ezer forint jutott. Persze csak elvileg, mert a rezsi a nyári időszakban – a telefonnal és a tévével együtt – úgy 23-25 ezer forint, a fűtési szezonban viszont még 15 ezret elvisz a tüzelő.

- Pedig higgye el, nem harminc fokban élünk! – tárta szét a kezét Bogdán Jánosné.

– Amíg nincsenek tartós mínuszok, addig éjjel a hálóban be sem gyújtok, csak a gyerekeknél. Ha pedig nagy a hideg, akkor átjönnek hozzánk aludni, összehúzzuk magunkat a franciaágyon, hogy ne kelljen két szobát fűteni.

- Az a fontos, hogy a gyerekeknek legyen mit enni, és ne maradjanak le az iskolában – vált témát a férje.

– Ha sikerülne szakmát tanulniuk, akkor sokkal jobb életük lenne, ezért is mondom nekik, hogy tanuljanak. Persze nem egyszerű tartaniuk a lépést: itthon nincs számítógép vagy okostelefon, vagyis eleve hátránnyal indulnak, de ezzel együtt kell élniük.

Az osztályukban amúgy mások is hasonlóan élnek, így annyira nem ciki, ha éppen nincs valamijük. Már nem is zavarja őket, ha a turkálóban összefutnak a barátaikkal, még segítenek is válogatni egymásnak, kinek, mi állna jól. Bogdánék az idei évtől a családi adókedvezmény emelkedésének köszönhetően havi plusz 4500 forinttal számolhatnak majd – más kérdés, hogy így sem tudják kihasználni a gyerekek után járó 40 ezer forintos keretet. Annak ellenére, hogy az idén nemcsak az adóból, hanem egyéb járulékokból is vonható az összeg.

- A szomszéd minimálbérért dolgozik a húskombinátban, ők már két éve a teljes adókedvezményt megkapják – jegyezte meg Bogdán Jánosné. – Nem sajnálom tőlük, de nem értem, miért azoknak segítenek, akinek amúgy is több a pénzük. A családi pótlék bezzeg még mindig 26 ezer forint. Néhány éve még három köbméter fát kaptunk ennyiért, most bő másfelet. És közben azt

hallom a tévéből meg a rádióból, hogy jobban élünk, mint régen.

Forrás: Népszava

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ