Jövőre a várakozásokkal ellentétben sem a minimálbér nem éri el a 150 ezret, sem a bérminimum nem emelkedik 200 ezer forint fölé. Ez azt is jelenti, hogy a legalacsonyabb fizetések nettója nem éri el a 100 ezret. Már azt is kiszámoltuk, 2020-ban hogyan alakul a minimálisan hazavitt pénz – írja z azenpenzem.hu.

Kétéves megállapodás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) ülésén, aminek értelmében 2019-ben 8 százalékkal, 2020-ban szintén 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a bérajánlás mértékét mindkét évre 8 százalékos mértékben határozta meg a testület – jelentette be Varga Mihály, pénzügyminiszter.

Már a Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet. Eszerint a minimálbér havi összege 149 ezer, a heti 34 260 forint, a napibér 6860 forint, az órabér pedig 857 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak havonta 195 ezret, hetente 44 830 forintot, naponta pedig 8970 forintot kell fizetni. Az ő órabérük legalább 1121 forint.

A munkavállalókat nyilvánvalóan az érdekli, hogy nekik (amennyiben a bérüket teljes egészében hivatalosan kapják) mit hoz a béremelés. A következő és az azutáni évre is kiszámoltuk a nettók alakulását.

 Nem mellékes persze az sem, hogy a cégeknek mennyibe kerülnek ezek a bérek. A minimálbéresek nagyjából 180 ezer, a bérminimumosok pedig 236 ezer forintba kerülnek jövőre. Legalábbis az első félévben. Július elsejétől ugyanis csökken a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke, ami körülbelül 3000 forintos megtakarítást hoz. Valójában azonban egyelőre még ez sem tekinthető biztosnak.

Kétséges lehet az adócsökkentés, de a megállapodás sem az igazi

A pénzügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy a szochó 19,6 százalékról 17,5 százalékra mérséklődhet. Érdemes felidézni, hogy a jelenleg érvényben levő hatéves bérmegállapodás alapján a most 19,5 százalékos szochó négy lépésben 2-2 százalékponttal csökkenhetne 2022-re 11,5 százalékra. Utóbbinak feltétele, hogy 2019-től a reálkereseti mutató minden alkalommal 6 százalékkal nőjön. A mostani béremelés és a cafeteria „béresítése” nagy valószínűséggel biztosítja majd ezt (kérdés persze még, mennyi lesz az infláció). Attól is tarthatnak viszont a cégek, hogy Varga Mihály még korábban arról beszélt: a kormány kérte a partnerektől, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékétől függetlenül állapodjanak meg.

Részben tehát az adócsökkentés sem lesz feltétlen adócsökkentés, ahogy a most bejelentett megállapodás sem tekinthető igazi megállapodásnak. A vártnál csekélyebb – a munkáltatók titkos ajánlatával hajszálpontosan megegyező – béremelésbe ugyanis a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) nem egyezett bele.

Elhúz mellettünk a térség?

A résztvevők bármelyike kifejezheti egyet nem értését azzal, hogy megtagadja az aláírást, ám vétóra nincs lehetőség – mondta el a MASZSZ elnöke, Kordás László a Hírklikknek. Mint hozzátette: a VKF ügyrendje, alapító levele értelmében akkor lehet csak megállapodásról beszélni, ha azt mindenki aláírja. Dávid Ferenc közgazdász, a VOSZ korábbi főtitkára is leszögezte: nem lehet azt mondani, hogy a VKF állapodott meg a minimálbérről és  a garantált bérminimumról. Dávid szerint jelzésértékű, hogy a versenyszféra – méretében és jelentőségében egyaránt – legnagyobb szakszervezete nem írta alá az egyezséget.

Kordás a portálnak elárulta, hogy 10-10 százalékos emelésbe beleegyeztek volna. Ha nem kétszámjegyű az emelés – indokolta álláspontjukat –, akkor esélytelen, hogy visszaszerezzük a pozícióinkat a visegrádi országok között, s mások is folyamatosan elmennek mellettünk, a románoknál például jövőre 9,4 százalékos lesz a béremelés.

 Forrás: azenpenzem.hu