Idén sem a lassú törvényalkotás jellemezte az országgyűlés munkáját, számos olyan jogszabály született, amelyek alapjaiban befolyásolják majd az életünk szinte minden területét. Ahogy a parlament, úgy a kormány idei döntéseinek egy része is a 2019-es évre vonatkozik, épp ezért a Blikk összeszedte a várható gazdasági változások legfontosabb tudnivalóit.

Béremelés

Több ágazat munkavállalói is jelentős fizetésemelésben részesülhetnek. A központi közigazgatásban lévő kormánytisztviselők keresete várhatóan átlagosan 30 százalékkal emelkedik januártól, míg az egészségügyi dolgozók 8 százalékkal több pénzt vihetnek haza júliustól. A hadseregben dolgozó civilek is jól járnak majd: a honvédelmi alkalmazottak egységesen 20 százalékos illetményfejlesztést kapnak az év elején. Várhatóan a bérek tényleges értékét befolyásoló infláció sem lesz kiugróan magas, amihez a minden bizonnyal tovább csökkenő üzemanyagárak is hozzájárulnak.

Adóváltozások

A kormány szerint 2019 legnagyobb nyertesei a kisvállalkozók lehetnek, ugyanis 8 millió forintról 12 millióra nő az áfamentességük, a döntésnek köszönhetően összességében mintegy 10 milliárdot spórolhatnak meg. A dolgozni vágyó nyugdíjasok is könnyebben helyezkedhetnek el januártól, hiszen nem kell a bérük után járulékot fizetni, mindössze a 15 százalékos jövedelemadó vonatkozik majd rájuk. 2019 második félévétől pedig valószínűleg csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2 százalékponttal.

Nyugdíj

A kormány az általa kalkulált várható infláció mértékével, azaz 2,7 százalékkal emeli a nyugdíjakat, ami átlag 3500 forint pluszt jelent havonta. Ha a szakértők jóslata válik valósággá, miszerint a pénzromlás 3,5 százalék környékén lesz, akkor a különbözetet majd utólag, jövő novemberben kapják meg az idősek, vagyis addig tulajdonképpen hiteleznek a magyar államnak.

Minimálbér

A vártnál kisebb mértékben emelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, mint kiderült az év utolsó előtti napján: mindkettőt nyolc százalékkal. Előbbi alulról súrolja a százezer forintot, bruttó 149 ezer, azaz nettó 99 ezer forint lesz, míg utóbbi bruttó 195 ezer, ami nettóban közel 130 ezer forintot jelent.

Cafeteria

A kormány gyakorlatilag felszámolta a béren kívüli juttatások rendszerét. A nyáron elfogadott, jövő évi adótörvény drasztikusan leszűkíti a választható elemek körét, de adómentes marad az óvodai, bölcsődei szolgáltatás térítése, a sportrendezvényre és kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló bérlet, belépőjegy, valamint a könyvtári beiratkozási díj. Búcsút inthetünk viszont Erzsébet-utalványnak, a SZÉP-kártya azonban továbbra is kedvezményezett marad.

Családtámogatás

Minden eddiginél borúsabb jövőt festettek az idén készült, a várható népességcsökkenés mértékét megbecsülő előrejelzések. Talán épp ezért a kormányzat különösen sok pénzt, mintegy 2000 milliárd forintot fordít a családok támogatására. Ötezer forinttal, havi 40 forintra emelik például a kétgyermekes szülőknek járó adókedvezményt, még hangsúlyosabb lesz az otthonteremtési program és már készíti elő a kabinet a “falusi CSOK-ot” is.

Felpörög a politika is

Az idei országgyűlési választások után jövőre is eseménydús évre számíthatunk a hazai és nemzetközi politikában egyaránt. Legkésőbb március 29-ig ki kell lépnie Nagy-Britanniának az EU-ból, a londoni parlament azonban még mindig nem bólintott rá a két fél közötti megállapodásra. Két hónappal később az EP-választás lázában fog égni Európa, ősszel pedig az önkormányzati választások fogják meghatározni az itthoni közbeszédet.

Forrás: Blikk