A nők egészen 20-25 éves korukig azt hihetik, szinte ők is kereshetnek annyit, mint az azonos képzettségű, hasonló szektorban dolgozó, ugyanannyira tapasztalt férfi kollégáik. Aztán ha gyereket vállalnak, annyira lemaradnak a férfiak bérszintjétől, hogy egész életükben nem tudják behozni. Régóta mondják, hogy ez akkor javulhatna, ha a nők könnyebben összehangolhatnák a munkahelyi és otthoni teendőiket. Ehhez segíteni kellene a munkaerőpiaci helyzetüket. De hogyan? Ezt elemzik a 2017-es Munkaerőpiaci Tükörben, amit a Magyar Tudományos Akadémia adott ki. Az Abcug cikke.

Ha ön egy 34 éves nő, akkor örülhet, mert a statisztikák alapján átlagosan ebben a korban keresheti a legtöbbet egész életében, bruttó 245 ezer forintot. Az már kevésbé örömteli, hogy egy átlagos férfi ennél jóval többre számíthat: élete legnagyobb bére majdnem bruttó 322 ezer lesz, amit 38 éves korában ér el.

Pedig ha elképzeljük ezt az átlagos férfit és nőt 20-25 évesen, közel sem látunk ekkora különbséget a bérük között. Ezt elég szemléletetesen mutatja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KTI) ábrája, ami a hétfőn bemutatott Munkaerőpiaci Tükör 2017 kötetben jelent meg.

Jól látszik, hogy az olló a gyerekvállalás idején nyílik ki igazán, onnantól kezdve behozhatatlan a nők hátránya. Bár az elmúlt években néhány intézkedés próbált javítani a helyzeten, még mindig úgy tűnik, a magyar nők nehezen egyeztetik össze munkahelyi és családi feladataikat. Pedig ha sikerülne, az valószínűleg a gyerekvállaláshoz is jobban kedvet csinálna, ami évek óta a kormány egyik legfontosabb céljának tűnik.

“Ahol kulturális és intézményi okokból kevésbé tudják a nők összehangolni ezt a két területet, ott alacsonyabb a termékenység is” – mondta a kötet bemutatóján tartott előadásában Szabó-Morvai Ágnes, az MTA kutatója. Vagyis a legfontosabb kérdés, hogyan lehetne javítani a nők munkaerőpiaci helyzetén, ami ráadásul nemcsak demográfiai szempontból lenne fontos. Egyrészt jót tenne a gazdaságnak: ha a nők aktivitási rátája elérné a férfiakét, 15 év alatt 12 százalékkal nőne az európai GDP. Másrészt a több aktív munkavállaló fenntarthatóbbá tenné a nyugdíjrendszert is.

Ha megnézzük, hosszú távon hogyan alakult a magyar nők foglalkoztatása és bérhelyzete, egyértelmű javulás látszik, miközben nem csökken a különbség a férfiakhoz képest.

A második ábrán a felső, 100 százaléknál húzódó vonal mutatja a férfiak keresetét. A nőknél pedig érdemes a kontrollált vonalat nézni: ez azonos munkaerőpiaci tapasztalat, iskolázottság és szektor esetén mutatja a különbséget, ami nagyjából húsz éve stagnál.

Felmerül a kérdés, nem okozhatja-e valami egész más ezt a különbséget, például a képzettségbeli vagy egészségügyi hátrányok.

Az MTA közgazdászai fejezeteken át tárgyalják, miért nem ezek állnak a háttérben:

• A magyar nők évtizedek óta nagyobb arányban kerülnek be a felsőoktatásba, és kevésbé is morzsolódnak le az iskolából, mint a férfiak.
• Magasabb a várható élettartamuk, mint a férfiaké.
• Kutatások szerint a fiúk érzékenyebbek a kisgyerekkori hatásokra, mint a lányok. Vagyis a szülői elhanyagolás, a szegénység vagy a környezetszennyezés nagyobb eséllyel vágja el egy fiú jövőjét, mint egy lányét.
• A robotizáció elterjedésével épp azok a munkakörök maradnak meg nagyobb számban, amelyek ember-ember közti kapcsolatra épülnek. Ezeket, például az ápolói vagy pedagógusi szakmákat, általában nők dominálják.

Ráadásul azt, hogy a különbség okát valahol a gyerekvállalás környékén kell keresni, jól mutatja a következő ábra is. Miközben a 15-64 éves nők foglalkoztatási aránya erősen emelkedik, a kisgyerekeseknél évtizedek óta változatlan a helyzet.

Nem ciki dolgozni a gyerek mellett

A férfiak és nők közti kereseti különbség nemcsak közvetlenül a gyerekvállalás után, hanem már valamivel előtte is növekedni kezd. Szabó-Morvai Ágnes szerint ez azért van, mert sem a munkavállalók, sem a munkáltatók nem gondolják, hogy érdemes energiát fektetni egy olyan nő képzésébe, fejlesztésébe, aki utána 3-6 évre eltűnik a munkahelyéről.

Kérdés, hogyan lehetne ösztönözni, hogy ez ne 3-6, hanem kevesebb idő legyen. Ehhez egyrészt változnia kellene a társadalmi felfogásnak is.

Amíg a társadalom azt gondolja, hogy három éven belül visszatérni ártalmas a gyerekre nézve, addig nehéz mindezt számonkérni az intézményeken

– mondta Szabó-Morvai, aki szerint ezek a nézetek azért valamelyest változóban vannak.

A kormány éppen a munkaerőpiacra való visszatérést akarta segíteni azzal, hogy a gyerek egyéves korától lehet munkát vállalni úgy, hogy közben megmarad a gyermekgondozási díj (gyed) is. Korábban ez a kettő kizárta egymást, valaki vagy dolgozott, vagy gyeden volt. (Vannak, akik azért kritizálják mégis a gyed extrát, mert a férfi is igénybe veheti, amivel végül nála összpontosulhat minden gazdasági erőforrás, miközben az anya otthon van a gyerekkel).

Szabó-Morvai szerint módosítani kellene a kormány egyik családpolitikai zászlóshajóját, a családi adókedvezményt, amit jobb lenne, ha egyénileg lehetne igénybe venni. Most általában ugyanis a férfiak használják ki, hiszen ők keresnek többet, így ez nem ösztönzi a nőket a visszatérésre.

A családi ellátások mellett Szabó-Morvai felsorolt még néhány intézkedést, amelyek segíthetnének a helyzeten, ezeket elemzik bővebben a kötetben is.

Bölcsődék

A három év alatti gyerekek napközbeni ellátását alapvetően még mindig a családban oldják meg, csak a gyerekek 11-12 százaléka jár hagyományos, mini, családi vagy munkahelyi bölcsődébe. A legtöbb intézményt az önkormányzatok működtetik normatív állami támogatással, ami csak a szolgáltatások kis részét fedezi.

Közben a munkába álló anyák által befizetett adók és járulékok a központi költségvetésbe kerülnek, ezért az átlagos és annál rosszabb településeknek nem éri meg bővíteni.

Szabó-Morvai az előadásában azt mondta, a bölcsődei férőhely-ellátottságot akár 50 százalékra is lehetne emelni, és meg kellene fontolni, hogy a családi bölcsődék is annyi támogatást kapjanak, mint az állami férőhelyek. (A családi bölcsődékről ebben a cikkünkben olvashat bővebben).

Rugalmas munkaidő

Szabó-Morvai szerint segíteni kellene a rugalmas munkaidő elterjedését is, ami segíthetné az anyákat abban, hogy délután négykor is el tudják hozni a gyereküket az óvodából, iskolából. A rugalmas munkaidő jelentheti azt, hogy valaki kötetlenül járhat be a munkahelyére, vagy akár távmunkát is.

Egy másik dolog a részmunkaidős, vagyis 4-6 órás foglalkoztatás, amivel szintén könnyebb elszaladni a gyerekért, ez is segíti a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetését. Ugyanakkor ennek a foglalkoztatási formának egy sor hátránya is van, amivel nemrég itt foglalkoztunk bővebben.

Otthoni munka

Miközben a nyugati országok többségében nagyjából ugyanannyi fizetett és fizetetlen munkát végeznek a férfiak és nők, itthon a nők még mindig 1-2 órával többet dolgoznak. Ez azért van, mert a házimunka és a gyerek körüli teendők leginkább őket terhelik. Szabó-Morvai szerint érdemes lenne ösztönözni, hogy az apák a szülés után hosszabb ideig maradjanak távol a munkahelyüktől. “Ez a gyerekeknek is jót tenne, kutatások szerint a szókincsük jelentős részét például az apjuktól szerzik”.

Bár papíron a férfiak is mehetnek gyesre, ezzel kevesen élnek, érthető módon, hiszen azzal általában nagyobb fizetés esne ki a családi kasszából. (Skandináviában külön apakvótát is bevezettek, ami azt jelenti, hogy a gyermekgondozási szabadság egy részét kizárólag az apák vehetik igénybe. Egy nemrég bemutatott kutatás szerint egy hasonló intézkedés itthon is segíthetné a szemléletformálást).

Forrás: abcug.hu