Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazánkban is reprezentatív felmérést végzett. Az eredmények alapján nyíltan kijelenthető, hogy a magyaroknak az alacsony tanári fizetéseken túl az egész oktatási rendszerrel is komoly bajuk van. Alig volt néhány ország a mintában, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az általános színvonalat. Eközben pedig a tanáraink a világtrendekkel ellentétben még a közvéleménynél is negatívabban látják saját státuszukat. Elgondolkodtató kutatási eredmények következnek a Portfolio összeállításában.

Kis fizetés - nagy felelősség

A hazai közbeszédben régen gyökeret vert már, hogy a tanárok súlyosan alul vannak fizetve. Bárkit is kérdezünk meg erről, általában lesújtó véleményt hallhatunk a tanári pálya lehetőségeiről. No persze nem azért mert ne lenne benne szépség és kihívás, hanem mert a nyilvánvaló társadalmi haszna ellenére az állam nem hajlandó tisztességesen megfizetni. Mindezt pedig nem mi, és nem is a tanárok állítják, hanem a magyar emberek. Nemrég ugyanis országosan reprezentatív felmérés készült a kérdésről egy nemzetközi kutatás részeként.

A Varkey Foundation a közelmúltban publikálta a Global Teacher Status Index 2018-as kiadását, amiben már Magyarország is szerepel a vizsgált országok között. Mint ahogy a kutatók a jelentésükben írják, a különféle oktatási rendszerek lefedésén túl a PISA-teszteken mutatott eredmények is szerepet játszottak abban, hogy kikkel bővítik a listájukat. Azt mondjuk már nem tették hozzá, hogy a PISA-eredményeink hanyatlása miatt válhattunk kifejezetten érdekes alannyá.

A jelentés 35 országot vizsgált és mindenütt országosan reprezentatív, ezer fős mintákat használtak a kutatás során. Fontos elmondani tehát, hogy a most taglalt eredmények a hazai nagyközönség összesített véleményét tükrözik, nem pedig néhány szakértőét. Az alábbiakban a kutatásnak csak a magyar vonatkozású, általunk fontosnak tartott részeivel foglalkozunk. A teljes jelentés itt érhető el.

Minimum másfélszeres fizetést szeretnének

Kezdjük is talán a lényeggel: a magyarok úgy érzik, hogy az elfogadható minimum tanári fizetés és a tanári bérek között bő 49,1 százalékos szakadék tátong. Egyszóval nagyon súlyosan alulfizetettnek tekintik a tanári pályát. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy a közvélemény nincs teljesen tisztában a tanári fizetésekkel. De az összkép ettől nem változik: a valós fizetések köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit az emberek tisztességes minimumnak tartanának a felmérés szerint.

Pirossal a tanárok fairnek vélt jövedelmét (éves USD PPP), zölddel a ténylegeset, kékkel pedig a válaszadók által feltételezett szintet láthatjuk. Forrás: Global Teacher Status Index 2018

A kutatás másik igen súlyos eredménye pedig a következő: a világon a tanárok általában többre értékelik a saját státuszukat, mint ahogy azt a közvélemény teszi. Na, hát Magyarországon nem! Nálunk a tanárok még annál is rosszabbnak érzik a saját státuszukat, mint ahogy az átlagemberek vélekednek róluk. Úgy tűnik, hogy valami miatt nagyon pesszimista világképük alakult ki.

Még a hazai fizetésekhez képest is alul vannak fizetve

Ha kicsit megnézzük a számokat, akkor ez a vélekedés már annyira nem is lesz meglepő. A vizsgált 35 orszából ugyanis pusztán kettő van, ahol nálunk alacsonyabb a tanári fizetések GDP/főhöz viszonyított aránya. Itthon az 50%-ot sem éri el a mutató, ami azt jelenti, hogy még a nem túl erős hazai bérszínvonalhoz képest is kifejezetten rosszul keresnek a tanáraink.

Ezek fényében annyira talán nem is meglepő a következő kutatási eredmény: a magyarok többsége nem ajánlja a gyerekének, hogy a katedrát válassza. Ebben a tekintetben az ötödikek vagyunk a listán. Hátulról. Pusztán a válaszadók néhány százaléka mondta azt, hogy bíztatja a gyerekét a tanári pálya választására.

A színskála alsó három eleme fedi le azokat a válaszokat, amelyek pozitívan nyilatkoztak a tanári pálya választásáról. Az apró kék rész mutatja azok arányát, akik kifejezetten ajánlanák gyerekeiknek a katedrát. Forrás: Global Teacher Status Index 2018

Ezek az eredmények több szempontból is kijózanítóak. Egyrészt, ezután senki nem mondhatja azt, hogy csak a tanárok keveslik a fizetésüket, mert a felmérés szerint a magyar emberek többsége is tisztességtelenül alacsonynak tartja ezeket a béreket. Másodsorban az is látszik, hogy ez az áldatlan állapot erősen összefügghet a tanári lét rossz megítélésével, sőt, a pálya elkerülésével is.

Magyarországon márpedig nagyon kéne, hogy minél több, arra minél alkalmasabb ember válassza ezt a nehéz hivatást. Csakhogy egy ehhez kapcsolódó eredményt is idézzünk a kutatásból: a magyarok lesújtóan rossznak értékelték az oktatási rendszer színvonalát. A 35-ös listán hátulról az ötödikek vagyunk. Akik ennél rosszabbnak tartják a saját oktatásukat, azok még a nem túl rózsás magyar PISA-eredményt is durván alulmúlják.

Óriási szükség volna rá, hogy a tanári pálya újra méltó legyen régi nagy híréhez. A tények ugyanis azt mutatják, hogy azokban az országokban teljesítenek a legjobban a diákok, ahol a tanári lét kimagasló státusszal jár. Ilyen hely például Kína, Tajvan és Szingapúr is. De ha Európánál maradunk, akkor Finnországról is lehetne példát venni, akik oktatási rendszere nemcsak kiváló, de ezt még maguk a finnek is így gondolják.

A 21. század a tudásalapú társadalmak korszaka lesz, és ha nem akarunk lemaradni, akkor muszáj lesz beruházni az oktatásba. Ha nem is tudunk annyit fizetni a tanárainknak, mint egy gazdagabb nyugati ország, legalább magunkhoz képest tehetnénk többet. Ez a kutatás tisztán megmutatta, hogy a magyarok szerint a jelenlegi helyzet még csak finoman szólva sem ideális.

 Forrás: Portfolio