Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a majdnem egy százalékpontos mérséklést 2016-ról 2017-re sikerült elérni úgy, hogy közben az unióban jelentősen nőtt az átlagos közteher - tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t. Az adóterhek ugyan nagyot csökkentek itthon, de még így is az EU legmagasabbjai között vannak.

 Az adóék vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál (nettó bér) az egyik legnagyobb az Európai Unióban, ráadásul a legnagyobb adóékkel jellemzően fejlettebb nyugat-európai országok rendelkeznek, ahol nagyobb vásárlóerővel és minden bizonnyal jobb minőségű közszolgáltatásokkal szolgálják ki a lakosságot.

Idén ez az arányszám csökkent, de lenne még honnan:

most 50 százalék helyett 45 százalék lett, de ez még mindig a hatodik legmagasabb érték az EU-ban. 

A régiós riválisok közül jóval lejjebb van Szlovákia, Románia, valamint Lengyelország. Csehország áll hozzánk a legközelebb. A bérterhek eddigi csökkentésével pedig igazán csak a családosok jártak jól. Az alábbi grafikonon látható, hogy

a gyermektelenek adózása az uniós élmezőnyben van, annyira magas.

De a kormány így is elégedett az elért eredményekkel, főként nem is a fizetéseknél, hanem a kkv-knál, vállalatoknál végrehajtott csökkenést emelik ki.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés a 2016-os 39,3 százalék után tavaly 38,4 százalékra csökkent. Ez az eredmény azért is kiemelkedő, mert míg az úgynevezett adócentralizációs ráta Magyarországon jelentősen csökkent, addig az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2 százalékra nőtt - részletezte Izer Norbert államtitkár, aki szerint 2017-ben a 9 százalékos mértékű társasági adóval nemcsak a nemzetközi befektető cégek fókuszába került Magyarország, hanem összességében 150 milliárd forintot hagyott mintegy 580 ezer hazai vállalkozásnál.

A kkv-knak is jelentős megtakarítást hozott a múlt év, hiszen két százalékponttal (16-ról 14 százalékra) csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, és ekkor duplázódott meg (12 millió forintra emelkedve) a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017-ben radikálisan, öt százalékponttal csökkent - sorolta az államtitkár.

A kormány adópolitikájának a fókuszában az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll; szemben az uniós trenddel, az adócsökkentések folytatódnak - nyomatékosította Izer Norbert. A szocho mértéke már csak 19,5 százalék, 2019 júliusától további két százalékponttal lehet kevesebb. A kiva kulcsa is alacsonyabb lett, 2018-ra 13 százalékra csökkent - tette hozzá.

Magyarország tehát meg tudja tartani előkelő helyét az EU rangsorban - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, néhány éven belül legalább ilyen jó eredményeket szeretnének elérni az adózással kapcsolatos adminisztráció csökkentésében is.

A leggyorsabb és leghatékonyabb eredmény szerinte az adószakma bevonásával érhető el. A Pénzügyminisztérium ezért már ősszel összehívta az első adótanácskozást a legnagyobb ügyfélkörrel és szakmai tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek és szervezetek részvételével.

Az egyszerűsítést célul tűző fórumra jövőre komoly munka vár, 2021-ig ugyanis a felére szeretnék csökkenteni azt az időt, amit egy vállalkozás az adózással kapcsolatos adminisztrációra fordít - szögezte le Izer Norbert.

Forrás: napi.hu