A kormány álláspontja az, hogy a megélhetési kiadásokat tisztességes fizetésből kell fedezni, a cafeteria-rendszert nem csak bonyolultsága miatt alakítják át – olvasható a Magyar Hírlapban.

 Már csak a jövőre átalakuló cafeteria-rendszer finomhangolása zajlik – mondta tegnapi tájékoztatóján Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A kormány a munkabért terhelő adók csökkentésével teremti meg a béremelés feltételeit.

A tavasszal elfogadott módosításcsomag részeként a cafeteria-rendszer céljai, keretei változatlanok.

A magyar munkavállalók tisztességes bért kapjanak a munkájukért, és inkább a bérük emelkedjen a megélhetési kiadásaik fedezésére, ne pedig utalványokban kapják a fizetésük egy részét

– jelentette ki Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Azt mondta, a béremeléseket kétféleképpen, a szociális hozzájárulási adó további, két százalékpontos csökkentésével, valamit a közszféra béremelési programjának folytatásával érik el.

A cafeteria-rendszer átalakítására nemcsak bonyolultsága miatt volt szükség, hanem azért is, mert a rendelkezésére álló adatok alapján kiderült, hogy

jellemzően nem az arra inkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresettel rendelkező munkavállalók részesülnek cafeteriában

– mutatott rá az államtitkár. Jelenleg ugyanis csak a vállalkozások kis hányada, mindössze 24 ezer munkáltató fizet cafeteriát. Az egyszerűsödő rendszernek köszönhetően a kisebb cégek, amelyek eddig adminisztratív vagy éppen anyagi okokból egyáltalán nem adtak béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, jövőre könnyebben megtehetik ezt, mivel a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése a cafeteria közterheit is mérsékli. A sajtóhíresztelésekkel ellentétben a cafeteria nem szűnik meg, csak a rendszer egyszerűsödik, és a 450 ezer forintos keretösszeg sem változik – mondta az államtitkár.

„A német és osztrák gyakorlathoz hasonlóan béren kívüli juttatásként a munkavállalók pihenésének támogatását tartjuk elsődlegesnek a népszerű Szép-kártya megőrzésével, ami hozzájárul a magyar gazdaság és turizmus növekedéséhez is” – tette hozzá Izer Norbert. Kitért rá, hogy az átalakítások a nemzetközi gyakorlattal is egybevágnak, ugyanis a vizsgált országokban hasonlóan szűkebb keretekkel és legfőképpen ugyanúgy a kikapcsolódást, feltöltődést szolgálják. A Magyar Hírlap kérdésére elmondta: a szintén az egészségmegóváshoz kapcsolható, hosszú távú öngondoskodási formák esetében megfigyelhető tendencia, hogy a munkáltatók ilyen célú kifizetései csökkentek az elmúlt években, míg a magánszemélyeké nőttek. Ezt a befizetési formát a hazai adórendszer támogatja húszszázalékos kedvezménnyel.

Forrás: Magyar Hírlap

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ