A munkavállalók 34 százaléka még a minimálbért sem kereste meg, mindössze 23 százalékuk keresett a KSH által publikált hivatalos átlagbér felett a 2017-es adóbevallások alapján. A felső 10 százaléknak jut a jövedelmek harmada – írja a zoom.hu.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg Magyarországon. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok az elemzők szerint.

Kevesen keresnek minimálbér felett

A 2017. évben benyújtott adóbevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a munkával szerzett jövedelmek hogyan oszlanak el a társadalomban. Két kört vettek számításba az 5 millió adóbevallásból. Az első körben a munkaviszonyból származó bérjövedelmeket – ezen a címen 4,26 millió adózó vallott be jövedelmet. A második körbe az egyébmunkával kapcsolatos jövedelmek kerültek : ebbe sorolták a külszolgálatért kapott jövedelmeket, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket (pl. személyes közreműködés ellenértéke, értékpapír formájában szerzett jövedelem, segítő családtagként kapott jövedelem), önálló tevékenységből származó jövedelmeket (kivétel az ingatlan bérbeadása), egyéni vállalkozóként szerzett jövedelmeket, őstermelőként szerzett jövedelmeket. Itt 551 ezer adózót számoltak össze.

A két kategória között jelentős átfedés van, hiszen mindössze 271 ezer ember van, aki munkaviszonyból nem szerzett jövedelmet, de egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet kapott.

Az SZJA bevallásban szereplő adatok szerint a munkaviszonnyal rendelkezők

  • 34 százaléka havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg (1,45 millió ember)
  • 43 százaléka a a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza (1,83 millió ember);
  • 23 százaléka a keresett az átlagbér felett.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy mintegy 981 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett éves szinten 2017-ben.

Amennyiben a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékeket bruttósítják, akkor azt lehet mondani, hogy a munkaviszonyból bérjövedelmet szerzők közül 2,67 millió embernek volt a létminimumnál magasabb az éves jövedelme, míg 2,04 milliónak a társadalmi minimumnál. (Fontos, hogy a létminimum és társadalmi minimum háztartási szinten mutatják meg az adott család helyzetét. Azonban jól kifejezi ez az adat, hogy bevételi oldalon milyen problémák vannak.)

Az SZJA adatbázis alapján megvizsgálták, hogyan alakulnak az átlagosan megszerzett jövedelmek, és a mediánjövedelmek. Három kategóriába sorolták az adatokat. Először kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelmeket vették alapul, a második vizsgált kategória az adózók voltak – akik havi átlagban legalább minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be. A harmadik vizsgált körbe minden munkához kapcsoló jövedelmet beleszámították.

 

A mediánbér és az átlagbér távolságából következik a béregyenlőtlenség. A három vizsgált kategóriában tizedekre osztották a dolgozói kört, s ez alapján vizsgálták meg, hogy mekkora jövedelemre tettek szert az egyes tizedek.

Az ábrán jól látszik, hogy az utolsó tizedbe tartozók, azaz a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada (65%). Átszámítva ez azt jelenti, hogy 426 ezer ember bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió emberének.

A torzképet jól mutatja, hogy

a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.

 

Forrás: zoom.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ