A kormány vizsgálja egy garanciaalap felállításának lehetőségét, konkrét javaslat még nincs. Az valószínű, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak kell állniuk a feltöltés költségeit. A cél az, hogy ha egy pénztár esetleg bedől, tagjai bizonyos mértékig kártalanítást kapjanak az alapból – írja a HVG.

A kormány foglalkozik azzal a jegybanki javaslattal, hogy más pénzügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan

az önkéntes nyugdíjpénztárak mögött is legyen egy garanciaalap

 – tudta meg az mfor.hu Varga Mihály pénzügyminisztertől. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Windisch László beszélt a közelmúltban egy rendezvényen arról, hogy az önkéntes pénztáraknál, illetve a biztosítóknál is szükség lenne egy garanciaalapra, ahonnan a fizetésképtelenné váló tagszervezetek tagságát lehetne egy bizonyos összegig kártalanítani. A kormány tehát vizsgálja a lehetőségeket, de arról még nincs szó, hogy kiforrott javaslata lenne.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál jelenleg nincs sem viszontbiztosítás, sem Befektető-védelmi Alap (Beva-védelem), és értelemszerűen Országos Betétbiztosítási Alap (OBA-védelem) sem.

A pénztárak nem foglalkoznak hitelezéssel, úgyhogy elvileg kevésbé kockázatosak, mint egy bank. Emellett a Magyar Nemzeti Bank, az adóhatóság és a könyvvizsgáló folyamatosan ellenőrzi őket, és tartaniuk kell fedezeti, működési és likviditási tartalékot. Erre hívja fel a figyelmet a nyugdijbiztosítas.com szakmai portál.

Mi az a viszontbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás esetében a biztosítótársaságok közti viszontbiztosítási rendszer a garancia arra, hogy az ügyfelek megtakarítása nem vész el. A biztosítók önmagukra is biztosítást kötnek, így ha az egyik bajba kerül, akkor a másik biztosító átveszi az ügyfélállományt, vagy ha kell, akkor kártalanít. Emellett a törvények szabályozzák azt is, hogy egy biztosítótársaságnak mekkora biztonsági tartalékkal és szavatolótőkével kell rendelkeznie.

Mi az a Beva-védelem?

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében a Befektető-védelmi Alap (Beva) vállal garanciákat. A kártalanítás a következő tevékenységekre terjed ki:
A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapírletéti -őrzési, -letétkezelési, valamint értékpapírszámla- és ügyfélszámla-vezetési szolgáltatásokra terjed ki. Ha tehát a Beva tagjai közt számon tartott befektetési alapkezelők, befektetési vállalkozások és hitelintézetek közül valamelyik ellen a Magyar Nemzeti Bank vagy egy bíróság felszámolási eljárást kezdeményez, akkor a Beva az adott szolgáltató tagjait kártalanítja 15 napon belül (ehhez kérelmet kell beadni). Befektetőnként ez 100 ezer eurós összeghatárig érvényes, ahol az egymillió forintot meghaladó kár esetén 10% önrészt kell fizetni. Arra viszont figyelni, hogy a kártalanítási kérelem alapja nem lehet a befektetés értékvesztése emlékeztet a nyugdijbiztosítas.com.

Mi az OBA-védelem?

Az OBA az Országos Betétbiztosítási Alapot jelenti. Ennek a hazai bankok, pénzintézetek a tagjai, amelyek kötelező jelleggel fizetnek be bizonyos pénzösszegeket ebbe az alapba. Ezt egy vésztartalékként kell felfogni, amit arra az esetre kell tartogatni, ha valamelyik bank fizetésképtelenné válna, és kártalanítani kell az ügyfeleiket. Ez a kártalanítási összeg maximum 100 ezer euró fejenként és pénzintézetenként (jelenleg ez 31 millió forint). Aki tehát két banknál is betétes, az ennek az összegnek a duplájára van biztosítva. A nyugdíjcélú megtakarításokra ez a védelem nem vonatkozik.

Konkrét javaslat hiányában a lehetőségeket érdemes vizsgálni. Két út kínálkozik.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak egy meglévő garanciaalaphoz csatlakoznának, vagy létrerehoznának egy újat.

  Az mfor.hu cikke szerint az előbbi esetben kézenfekvő megoldás lenne a Pénztárak Garancia Alapja, amely ma már csak romjaiban létezik, de egykor az állam által beszántott magán-nyugdíjpénztárakat fogta össze. A másik két garanciaalap, a Befektető-védelmi Alap és az Országos Betétbiztosítási Alap is szóba jöhetne, de kevésbé kézenfekvő megoldásként.

A lap korábban már megkereste az érintetteket azzal a kérdéssel, hogy ki fogja előteremteni az alap működésének fedezetét, illetve mekkora összegről lehet szó.
Akkor az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége azzal hárította el a megkeresést, hogy remélik, a jogalkotó komplex hozzáállással kezeli ezt a kérdést és gondol az alap fedezeti megvalósítására is. Vagyis a pénztárak aligha nyelik le az alap feltöltésével járó pluszköltséget, az várhatóan a pénztártagok feladata lesz, méghozzá úgy, hogy a pénztár levon a befizetéseikből egy bizonyos (ma még nem tudni mekkora) hányadot, ami az alapba kerül.

Az alapba az állam is beléphet szereplőként. A Portfolio konferenciáján elhangzott, hogy az Államadósság Kezelő Központ azt javasolja az államnak, hogy lépjen be a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítási piacra, mert "alulteljesítők vagyunk e téren a nemzetközi összevetésben". Az erről szóló javaslat már a kormány asztalán van. A részleteket viszont nem ismerjük, csak feltételezés, hogy akár az alapról is szó lehet. De az állam más módon is beléphet erre a piacra.

Forrás: HVG