Kettészakad a magyar társadalom, és ez világosan látszik már az oktatási egyenlőtlenségekben is. Valószínű, hogy ez nem véletlen, hanem tudatos társadalompolitika – olvasható a Népszavában.

 A társadalom szétszakadása egyértelműen igazolhatóan növekszik

– mondta Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban.

Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató

  Eredményeit a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatainak összekapcsolásával kapta. Kiderült: a területi és a szülők iskolázottsága miatti hátrányok minden kétséget kizáróan növekedtek. Például a csecsemők szüleinek iskolai végzettsége 2011 óta érzékelhetően lefelé tolódott el.

 Az általános iskolai előrehaladás tekintetében pedig a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt. Az általános iskolai előrehaladásnál a hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben.

 A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott:

az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei.

 Kérdés, hogy ez egy tudatos társadalom- és oktatáspolitika miatt történik, vagy attól függetlenül is egyre jobban kettészakad a magyar társadalom

- fogalmazott a kutató.

  Nagy Péter Tibor szerint a 2010-es évek oktatáspolitikája (forráskivonás, a szakgimnáziummá átnevezett régi szakközépiskolák előnyben részesítése, a felsőoktatásba vezető út szűkítése, tankötelezettségi korhatár leszállítása) inkább tudatosságra utal.

Harcsa István, a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület elnöke hozzátette: meg kellene vizsgálni azt is, milyen folyamatok történtek 2001 és 2011 között, hogy lássuk, pontosan mit tett hozzá a jelenlegi helyzethez a 2010 utáni politika. Lannert Judit oktatáskutató pedig arról beszélt: egyre inkább az látszik, nem az oktatáshoz való hozzáférés a gond, hanem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek közül mennyien tanulnak szegregált iskolákban.  

 Forrás: Népszava