Meglepő inflációs adatokat közölt a KSH a héten: az adatokból kiderül, azon termékek drágulnak, amelyek nagyobb súllyal szerepelnek a szegényebbek fogyasztói kosarában. Ezek között volt olyan, ami 20 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban – írja a zoom.

Augusztusban 3,4 százalékon ragadt be az infláció, ami némi meglepetést okozott még az elemzőknek is, ugyanis ők már az áremelkedés ütemének csökkenésére számítottak. A jó hír az, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Ám nemcsak az stratégák számára – makroszemüvegen keresztül – voltak meglepőek az augusztusi adatok, hanem bármely egyszerű fogyasztó számára is.

Az élelmiszerek drágulása ugyanis az elmúlt hónapokban jócskán átlag feletti volt,

az első nyolc hónapban az árak átlagosan 2,6 százalékkal kúsztak feljebb, ezzel szemben az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal, augusztusban pedig már 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ám ezen belül is nagy a szórás: a húsfélék áremelkedése még visszafogottnak mondható, hiszen a sertéshús 2,5 százalékkal olcsóbb volt augusztusban, mint egy évvel korábban, marhahúsnál ugyanez 2,6 százalék volt. A leggyakrabban fogyasztott baromfitermékek árai viszont már 3,8 százalékkal emelkedtek – de ez is még átlag alatti drágulás.

Betett a gyümölcsösöknek a szárazság

Nem mondható el ez a tojásról, ami 7,5 százalékkal lett drágább egy év alatt, a tésztafélék 9,5 százalékkal, a liszt pedig 5,1 százalékkal drágult, de a vajért és a vajkrémekért is 8,4 százalékkal kellett többet fizetni. Ám a tésztafélék, kenyér esetében további drágulás sem kizárt, részint az emelkedő bérköltségek, másrészt az idei közepes mennyiségű és minőségű búzatermés miatt. A zöldségek és a gyümölcsök áremelkedése már az elmúlt hónapokban lezajlott:

• a friss zöldségek ára 29,3 százalékkal,
• a burgonyáé 25,7 százalékkal,

volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei nyáron csapadékhiány miatt a zöldség és gyümölcstermés az elmúlt évekhez képest 20-25 százalékkal is kisebb lett. Az élelmiszerek mellett átlag felett emelkedett az üzemanyagok ára – itt 16,3 százalékos volt a drágulás, ami egyszerre következménye a forint gyengülésének és kisebb mértékben a kőolaj drágulásának.

Fűteni is a szegényebbeknek drágább

Szintén inkább a szegény háztartásokat sújtja a tűzifa árának emelkedése, ami 13,5 százalékos volt, miközben az energiaárak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak augusztusban, mint egy évvel korábban. A tűzifa jobb anyagi helyzetben lévő háztartásokban csak kiegészítő fűtésként használatos, hiszen általában földgázzal vagy távfűtéssel fűtenek – ezek ára nem változott.

Hasonló a helyzet a gáz esetében: a vezetékes gáz, áram ára nem változott az állami árszabályozás miatt – ám a palackos gáz 10,3 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban.

A két gázár közötti különbség arra is utal, hogy nő a nyomás az államilag befagyasztott vezetékes gáz árán is – az emelés halogatása idén már veszteségbe fordítja az állami szolgáltatókat. KSH adatai szerint nemcsak a tűzifa, de a szén ára is emelkedett, itt 4,2 százalékos növekedést mértek – míg a brikett és a koksz 4,6 százalékkal drágult.

Ezzel szemben a ruházkodás költsége változatlan maradt – míg a tartós fogyasztási cikkek (híradástechnikai eszközök, konyhagépek, személyautók) ára még csökkent is, ám ezekből a szegényebb háztartások ritkábban vásárolnak.

Vagyis január és augusztus között elsősorban azon élelmiszerek ára – tésztafélék, tej, tojás, húsfélék – ára emelkedett gyorsabban, amiket szegényebb háztartások nagyobb arányban fogyasztanak,

de hasonló trend látható a rezsiköltségeknél is; az energiaárak kormányzati befagyasztását pont azok a háztartások nem élvezik, amelyek a legkorszerűtlenebb energiahordozókkal fűtenek és főznek.

Mi lesz a folytatás?

Általános vélemény szerint a következő hónapokban a drágulás ütemének átmeneti csökkenése várható. A CIB Bank elemzői szerint idén az éves drágulás üteme még 3 százalék alatt marad, ám jövőre már 3 százalék feletti pénzromlást várnak. A Takarékbank elemzői szerint idén átlagosan 2,8 százalékkal emelkednek az árak, azonban a béremelkedések, a növekvő fogyasztás miatt a következő néhány hónapban gyorsulhat az áremelkedések üteme – bár ennek még nem mutatkoznak jelei – írta Suppan Gergely a hitelintézet elemzője. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. 2019 elején ismét 3 százalék fölé emelkedhet a mutató, azonban az üzemanyagok az idei év közepén látott magas bázisa miatt a jövő év közepére megint 3 százalék alá kerülhet, így éves átlagban 2,85 százalékos drágulásra számíthatunk 2019-ben.

Forrás: zoom.hu