Sok cég a tervezett létszámfelvétel, illetve a beruházások elhalasztásával, a mozgóbérek csökkentésével és a munkakörök átírásával reagál a minimálbér 2018-as emelésére, derült ki az MKIK GVI kutatásából. Csak kevesen terveznek elbocsátásokat a béremelés miatt – írja a Portfolio.

 A leginkább jellemző reakció a minimálbér 2018-as emelésére a minimum felett keresők bérének emelése - a bérfeszültségek elkerülése érdekében -, a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (32-32%), illetve a tervezett beruházások elhalasztása (24%), derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati felméréséből. Az intézet kérdőívére 3274 vállalatvezető válaszolt. (A minimálbér 2018-ban 8, a garantált bérminimum 12%-kal emelkedett.)

A cégek 13%-a a mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden tizedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, csökkenti egyéb juttatásaikat, vagy részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket. A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátások végrehajtása: ezt mindössze a cégek 3%-a jelölte meg.

 A béremelés hatására összességében tehát a cégek több, mint harmada (37%) módosítja üzleti stratégiáját: elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást.

A vállalkozások 18%-a tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, összességében 14%-os.

A vizsgált nyolc lépés bevezetésében való érintettség szempontjából a vállalatméret növekedésével csökkenő tendencia tapasztalható: az 50 főnél kisebb méretű vállalkozások nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb mértékben hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket. Leginkább a mikrovállalkozások (10 fő alatt foglalkoztatók) érintettek a vizsgált reakciók bevezetésében.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások tervezik a vizsgált lépések végrehajtását.

Tulajdonszerkezet szerint statisztikai értelemben nincs különbség a tisztán hazai, illetve a részben/döntően külföldi tulajdonban lévő cégek minimálbéremelésre adott reakciói között.

Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbéremelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A nem exportáló, valamint a részben exportáló cégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként.

 Forrás: Portfolio