Számos tényezőtől függ, hogy ki mennyit költ élelmiszerre naponta. Viszont a KSH adatai alapján egy átlagos magyar 750 forintért vásárol ételt és alkoholmentes italt naponta. Ugyanakkor milliók vannak, akiknek ennél jóval kevesebből kell beszerezni a napi betevőt – írja a Pénzcentrum.

Számos tényezőtől függ, hogy ki mennyit költ élelmiszerre naponta, sok mindentől függ. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes folyó kiadása átlagosan 83 ezer forint volt, és ennek 27 százalékát költötte élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. Ez azt jelenti, hogy  átlagosan 22 500 forintot - az előző évinél 2100 forinttal többet - fordítottak a havi betevőre a magyarok.

Ha egy 30 napos hónapot veszünk alapul, akkor ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 750 forintot költenek a magyarok élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. Ez első ránézésre nem túl sok, és így is érdemes hangsúlyozni, hogy ez a statisztikai átlag. Vagyis komolyabb szórást feltételezve

tömegek lehetnek az országban, akiknek ennél jóval kevesebb pénzből kell kigazdálkodniuk a reggelit, ebédet és vacsorát.

Mire elég ez a pénz?

Kiindulópontnak érdemes szemügyre venni az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszer-normatívája alapján összeállított élelmiszerkosarat, ami alapján a Policy Agenda, a társadalompolitikával, gazdasággal és politikai kérdésekkel foglalkozó cég számolja ki évek óta a létminimum-értéket.

De hogy jön a létminimumhoz az élelmiszerkosár?

A létminimum-számítás egy sajátos normatív számítást alkalmaz, amely arra épül, hogy meg tudják határozni az élelmiszer-fogyasztás értékét.

Ez pedig az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszer-normatívája alapján összeállított élelmiszerkosár, ami az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is. A kosár a Policy Agenda leírása szerint "megfelel a mai kor táplálkozástudományi elvárásainak, és fedezi a közepes fizikai igénybevételre vonatkozó egészségügyi követelményeknek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet."

Az élelmiszerkosár értéke az abban szereplő tételeknek az adott időszakra jellemző árakon számba vett összege, a létminimum pedig az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke. Vagyis a Policy Agenda az élelmiszer-fogyasztás normatív értékének számításakor azokat az élelmiszermennyiségeket vettek figyelembe, melyeket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet dolgozott ki.

Megdöbbentő, tavaly mire jutottak: e szerint a lakosság 30 százaléka él jelenleg a létminimum alatt. 2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege 90 450 forint volt.

A 2017-re számított létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

De hogy néz ki pontosan a létminimum-számítás aktív korú felnőttekre vonatkoztató normatív élelmiszerkosara?

Ez alapján az aktív korú személynél a normatív élelmiszer-mennyisége többek között napi

  • 81 g fehérjét (ezen belül 32 g állati fehérjét),
  • 83 g zsírt,
  • 356 g szénhidrátot,
  • 800 mg kalciumot,
  • 3500 mg káliumot,
  • 13 mg vasat,
  • 60 mg C-vitamint tartalmaz.

Vagyis ideális esetben egy felnőttnek naponta ezeket a tápanyagokat fogyasztania kellene. A háztartások különböző korú tagjainak tápanyagszükséglete persze nem azonos. A felnőttekéhez képest - az OÉTI számításai szerint - a 14 éven aluliak élelmiszernormatívája 77,8 százalék, a 60 évnél idősebbeké pedig 88,2 százalék.  Fontos megjegyezni, hogy a létminimumérték az élelmiszer-normatíván túl tartalmazza az élelmiszereken kívüli szükségletekre fordítandó kiadásokat is. A számításoknál egyébként 1688 háztartást vettek alapul, amelyek a személyes kiadásaik 31,1 százalékát költik élelmiszerre.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a Pénzcentrumnak elmondta, a  normatív élelmiszerkosár nem azokat az élelmiszereket tartalmazza, amit a szegényebb családok fogyasztanak. A számításnál szigorúan az OÉTI élelmiszer-normatívája által állították össze a kosarat.

Nem a kosár tartalmában, inkább a kosár tartalmának minőségében mutatkozik meg az eltérés a különböző anyagi helyzetben lévő családok között

 - mondta a szakember.

Forrás: Pénzcentrum

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!