A csak az inflációt követő nyugdíjemelés azt üzeni: amilyen szegény voltál idén, olyan szegény leszel jövőre is – írja a Népszava.

 A kitartás és a jól felépített, következetesen megvalósított médiakampány hosszú ideje először sikerrel tört rést a Fidesz szociális kérdésekben évek óta megbonthatatlanul merev falán. Több előadó is így értékelte a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) kezdeményezésére megrendezett első „ötletbörzén”, hogy a kormány hajlandó volt leülni az otthonápolás nagyobb elismeréséért küzdők csoportjával. A költségvetési bizottság DK-s elnöke azt is ki merte jelenteni: a kormány szeptember-októberben biztosan emeli a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat a nap 24 órájában gondozó családtagok ellátását.

 Az otthonápolás nagyobb megbecsüléséért küzdőket mintának tekintheti a nyugdíjas társadalom

hangsúlyozta Varju László mellett Kiss Ambrus is. A Policy Agenda kutatója az idősek anyagi gondjainak ismertetésekor emlékeztetett rá: 77 százalékuk fejében meg sem fordul, hogy ne egyéni megoldásokat keressen a bajaira, pedig a közösség erőt adna nekik is, hogy sikeresebben küzdjenek a nyugdíjas társadalmon belül növekvő különbségek ellen.

Csak épp a magyaroknak nincs közösségélményük

tette hozzá az eddigi sikertelen akciók magyarázataként.

 Ezért erősödik Korózs Lajos szerint 2010 óta a társadalom kettészakadása. A parlament népjóléti bizottságának elnöke ennek bizonyítékaként említette, hogy míg a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor nyolcszoros volt a távolság a legalsó és a legfelső jövedelmi tized bevételei között, addig 2017-re ez a szakadék már majdnem tízszeresre mélyült. A szocialista politikus az évszázad legnagyobb átverésének nevezte a csak az infláció alakulását követő nyugdíjemelést.

Ez ugyanis csak annyit üzen: „amilyen szegény voltál idén, olyan szegény leszel jövőre is”.

A bajt tetézi, hogy az utóbbi két év magas béremeléseinek hatására már az indulásnál óriási a különbség a pár éve és a most nyugdíjba vonulók között – tette hozzá. A találkozón megérkeztek az első kézzelfogható javaslatok is, hogy mivel lehetne megőrizni az ellátások reálértékét. A legizgalmasabb talán az a terv, hogy 40 éves kor fölött az államnak minden dolgozó után lakástakarék számlát kellene nyitni, ami a nyugdíjkorhatár elérésekor egy 35-36 négyzetméteres lakás árának megfelelő összegre duzzadna. Ezeknek az ingatlanoknak a bérbeadása a bérlakás szektort is gazdagítaná, a bevétel pedig biztonságot nyújtana az időseknek, hogy nincsenek teljesen kiszolgáltatva az államnak, és a családjuknak.  

 Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!