Az utóbbi években a magyar gazdaság stabilan és jó ütemben fejlődik, ami lehetővé teszi a bérek kétszámjegyű növekedését. Mikor és milyen feltételek mellett érhetjük el az osztrák életszínvonal 80 százalékát, és mikorra duplázódhatnak meg a hazai bérek? A Magyar Nemzeti Bank 180 pontban foglalta össze javaslatait a felzárkózásról, melyet most részletesen ismertetünk – írja Origo.

 Milyen lesz Magyarországon élni tíz év múlva? Stabil és organikus gazdasági növekedés esetén a reálkeresetek a kétszeresükre nőhetnek, a bruttó hazai termék (GDP) évi 4-4,5 százalékos ütemben bővülhet, a termelékenység ezzel egyező ütemben javulhat, a beruházási arány évi 23-25 százalék körül alakulhat, a GDP-arányos államadósság pedig 38 százalékra zuhanhat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint mindez nem lehetetlen, és az ehhez vezető utat vázolja fel 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért című műhelymunkájában, amelyet a Nemzeti Versenyképességi Tanács felhívására készített el.

Az elemzés megállapítja, hogy Magyarország 2010-et követően sikeres stabilizációs perióduson jutott át, a gazdaság átlagos növekedése 2013 óta meghaladta a három százalékot. A fundamentumok tehát erősek, és elindult a felzárkózás a fejlett országokhoz. Ám a fenntartható felzárkózás összetett folyamat, amelynek még csak az elején tartunk. A cél ugyanis az osztrák életszínvonal és fejlettség elérése, miközben számításba kell venni azt, hogy új trendek – így például a robotizáció és a mesterséges intelligencia előretörése, a képzett munkaerőért folytatott harc erősödése – uralkodnak a világgazdaságban is.

 Kikerülni a közepes fejlettség csapdájából

A jegybanki szakértők 2030-ig terjedő kitekintésükben kétféle fejlődési pályát vázolnak fel: az egyik esetében hazánk nem hajt végre különösebb reformokat, a termelékenység ebben a periódusban mindössze 6 százalékkal nő.

Ekkor a jóléti szintet jelző – vásárlóerő-paritáson számolt – egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az idei 26 ezer dollárról 32 ezer dollárra nőhet. Ám az osztrák mutató 2030-ra 54 ezer dollárra emelkedik, vagyis hazánk lényegében nem kerül közelebb az osztrák életszínvonalhoz, beleragadunk a közepes fejlettség csapdájába. A másik alapeset szerint,amennyiben végbemennek nálunk a termelékenység 18 százalékos növekedését előidéző reformok, akkor 2030-ra egy magyarra már 46 ezer dollárnyi GDP jut, vagyis elérhetjük az osztrák fejlettség 80 százalékát a jelenlegi 55 százalék helyett.

Mit kell tenni a versenyképesség növeléséért? Mely reformokat kell végrehajtani?

A szakértők elsőként az állam működésével kapcsolatos követelményeket veszik górcső alá.

Egy hatékony államban az adóbevallással töltött órák számát a jelenlegi évi 270 óráról 170 órára kell csökkenteni. A rejtett gazdaság mértékét (22 százalék) is vissza kell szorítani az uniós átlagot jelentő 18 százalékos szintre.

Emellett (a teljesség igénye nélkül) szükségesnek tartják még:

  • az e-kormányzás erősítését,
  • a bürokráciacsökkentést,
  • az online intézhető közigazgatási ügyek arányának növelését,
  • az adatbázisok összekapcsolását és automatizálását,
  • az elektronikus adóbevallás, az online pénztárgép és az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) kiterjesztését
  • valamint az állami szférában dolgozók béremelését.
Az állampolgárok mindennapi életét erősen érintheti a javasolt második adóreform, melynek célja nemcsak az adózási terhek enyhítése, illetve a teljes foglalkoztatás elérése, hanem az is, hogy legalább százezer főt hazacsábítsunk külföldről. Evégett a szakértők folytatnák a munkát terhelő adók csökkentését, ösztönöznék az élethosszig tanulást, a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazását, és kiterjesztenék a Munkahelyvédelmi Akciótervet.

Fókuszban az oktatás

Mindehhez magas színvonalú közoktatásra van szükség.

Közismert, hogy a nemzetközi tesztek eredményei alapján a magyar diákok elsajátítják a kitűzött tananyagokat, azonban nem tudják a tanultakat megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében.

Ezért el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke 6,4 százalékra csökkenjen, valamint azt is, hogy a közoktatás végére minden diák képes legyen legalább az angol középfokú nyelvvizsga letételére. Sőt, azt is lehetővé kellene tenni, hogy minden tantárgyból lehessen angol nyelven középiskolai felvételizni és érettségizni. A szakértők szerint be kellene vezetni a matematikán felüli, kötelező természettudományos érettségit is. Az alapfokú oktatásban a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új nemzeti alaptanterv kidolgozását tartják szükségesnek, emellett növelnék a tanítók létszámát, és szükség esetén be lehetne vezetni a 0. évfolyamot az általános iskolákban. A középfokú oktatásban is felül kell vizsgálni a tananyagot, és kötelező közismereti tantárgyat kellene bevezetni. Valószínűleg a fiatalok maximális helyeslésével találkozik az a javaslat is, hogy népszerűsíteni kell a feliratos filmeket és sorozatokat. Emellett a szakértők fontosnak tartják még a duális képzés erősítését, valamint a digitális tananyagok fejlesztését.

Ami a felsőoktatást illeti, az erre fordított állami kiadások GDP-arányos szintjét 0,8 százalékról 1,3 százalékra kell növelni, így a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elérheti a 40 százalékot a 25-34 éves korosztályban.

A magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növeléséhez – többek között – be kell csatornázni a piaci igényeket és magántőkét is az oktatásba, támogatni kell a kettősdiploma-programokat, a kollégiumi férőhelyek számának növelését és az ösztöndíjrendszer bővítését is – olvasható a szakmai anyagban.

Modern egészségügy

A magyar lakosság egészségi állapota – hasonlóan a régiós országokéhoz – elmarad a nyugat-európai szinttől – állapítja meg a tanulmány.

Ezért az a cél, hogy a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya 28 százalékról 18 százalékra csökkenjen, ami a visegrádi országokénál is jobb eredmény lenne. Az egészségesen várható élettartamot pedig 60,1 évről 63,7 évre kellene növelni. Ehhez persze az is kell, hogy minden állampolgár évente elmenjen egyszer egy számára megfelelő szűrővizsgálatra. A szakértők felhívják a figyelmet a tömegsport, a vállalati sportkörök, a telemedicina és a stresszkezelési tréningek támogatásának szükségességére is.

Mindehhez – többek között – valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszerre, átlátható bérezésre, és a felírt gyógyszerek szükségességének szakmai felülvizsgálatára van szükség. A szakértők a versenyképesség javítása szempontjából fontosnak tartják a következőket is:
  • adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra,
  • adókedvezmény a magán-egészségbiztosítások számára,
  • prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatása,
  • valamint az egészségpénztári be- és kifizetések célzott ösztönzése.

Mi kell a demográfiai fordulathoz?

Hazánk, más fejlett országokhoz hasonlóan régóta küzd azzal a problémával, hogy elöregszik a lakosság. Bár a termékenységi ráta már javul, még nem történt meg a szükséges demográfiai fordulat, így 2060-ra meg fog duplázódni az időskori eltartottsági ráta értéke. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, a teljes termékenységi rátát a társadalmi reprodukcióhoz minimálisan szükséges 2,1-es szintre kellene feltornázni. Ehhez többek között arra lenne szükség, hogy valamennyi magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely.

Ahhoz, hogy több gyerek szülessen – a gondolat fokozott népszerűsítése mellett – elengedhetetlen az is, hogy a családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemei kövessék a dinamikus bérnövekedést. Emellett a szülés után a nők egyszerűbben térhessenek vissza a munkájukhoz, és a köznevelési rendszert is ennek szolgálatába kell állítani, például a nyári táboroztatás támogatásával.

Több bért, több dolgozónak

Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a munkaképes korúak száma 2030-ig 570 ezerrel fog csökkenni, hacsak nem teszünk valamit ellene. Az egyik lehetőség az, hogy a meglévő munkaerő-tartalékot jobban mozgósítjuk, a másik pedig az, hogy fizetésemelés útján igyekszünk megközelíteni az osztrák bérszínvonalat.

A szakértők számos javaslatot tesznek arra, hogyan lehetne az aktív munkaerőpiacra terelni a közfoglalkoztatottakat. Mindenekelőtt hatékonyabb átképzésre lenne szükség, de az állam azt is megteheti, hogy fizeti a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató még legalább ugyanennyi ideig tovább foglalkoztatja.

A nyugdíjkorhatár alatt állók, vagy nyugdíj mellett munkát vállalók esetében növelni lehetne a munkajövedelem összegének felső határát. Sőt, bizonyos élethelyzetben lévő csoportok – például kisgyereket nevelők, 55 év felettiek – esetében szó lehet célzott munkaidő-csökkentésről vagy állami bérkompenzációról.

Ami a bérek – beleértve a minimálbérek – jelentős és tartós emelését érinti, ehhez többéves, háromoldalú megállapodásokat kell kötni az érintett érdekképviseletekkel, hogy kiszámítható legyen a folyamat.

A jegybank annyira fontosnak tartja a külföldön dolgozók hazacsábítását, hogy erre is több javaslatot tesz: mindenekelőtt az állami hiányszakmákban emelné a fizetéseket, jobban támogatná a magyar vállalatok külföldi toborzását, versenyképesebbé tenné a felsőoktatást és egyszerűsítené a külföldön szerzett diplomák elfogadtatását.

Megduplázni az innovációt 

Az elaprózott vállalati szerkezet mellett a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor termelékenysége alacsony. Ezen az adminisztratív terhek csökkentésével, a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek enyhítésével, a beruházások adócsökkentő hatásának erősítésével, közvetlen bér- és beruházásfejlesztő támogatással lehetne segíteni. Az innovatív vállalati környezet kialakításához hozzátartozik a klaszterek működésének, valamint a kutatás-fejlesztés támogatása munkáltatói járulékcsökkentéssel. A szakértők javaslatot tesznek a Neumann János Alap létrehozására is, amely a kkv-k informatikai fejlesztéseit támogatná. Sokat javítana a kkv-k gazdaságosságán, ha gyakoribb lenne a felvásárlás és a fúzió, illetve létrejönne a vállalati kötvénypiac. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a fiatal és a női vállalkozók támogatására is kedvezőbb pályázati és hitellehetőségek biztosításával. A jegybank által kidolgozott csomag legrészletesebb fejezete a hazai kkv-szektor termelékenységének és exportképességének emelésével foglalkozik, összesen 28 pontban rögzítve a szükségesnek vélt teendőket. 

A 180 pontos versenyképességi javaslatcsomag teljes verzióját itt olvashatja el.

Forrás: Origo

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció