Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők. A 2016-ban megkötött bérmegállapodás jelenleg a jövő év első negyedévének reálkereseti adataihoz köti a szociális hozzájárulási adó szintén jövőre tervezett mérséklését, az Országgyűlés előtt lévő adócsomag szerint így 2019 júliusától csökkenne a munkaadói teher – írja a Magyar Idők.

Megállapodhat a kormány az adócsomag elfogadását követően is a munkaadói és a munkavállalói oldallal folytatott őszi tárgyalásokon a szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenleg jövő júliustól tervezett, két százalékpontos mérséklésének korábbi, ja­nuári életbelépéséről – értesült lapunk.

Az Országgyűlés előtt lévő 2019-es adócsomag tartalmazza a 2016-ban megkötött bérmegállapodásban foglaltak szerinti járulékcsökkentést, ám az nem januártól, hanem júliustól lépne életbe.

Ennek oka a bérmegállapodásban foglalt módszertan. Eszerint akkor csökkenhet tovább a munkaadói teher, ha 2018. első negyedévéhez képest 2019. első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset.

Ekkor mérséklődhet – az adatok megjelenésének időpontjától függően – a következő negyedévtől a munkaadói teher. A januári csökkentés tehát azért nem reális, mert a mérsékléshez szükséges feltétel teljesülésének alapjául szolgáló időszak adatai csak áprilisra, májusra állnak rendelkezésre. Az adótörvényben található indoklás szerint a júliusra meghatározott mérséklés leegyszerűsítené az adminisztrációt.

Lapunk úgy tudja, nagy esély van rá, hogy ősszel a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) változtathatnak a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői a bérmegállapodáson, ezzel pedig – az adócsomag módosítása mellett – lehetőség lenne a szocho-csökkentésre már januártól.

Ugyanakkor a januá­ri munkaadói tehercsökkentés költségvetési oldalról megfontoltságot igényel, a döntéshez szükség lesz az ősz végén megjelenő adatokra, mivel július­ban még nem láthatók azok a gazdasági, nemzetközi folyamatok, amelyek befolyásolhatják az átütemezést.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018. első negyedévének végére 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A nettó béremelkedés a vizsgált időszakban 12 százalék felett alakult, az infláció pedig két százalék volt márciusban.

Jövőre a kormány már magasabb inflációval számol, némileg kisebb átlagkereset-növekedés mellett, de a szakértők szerint akár 2019-ben is meglehet a két számjegyű nettó átlagbérbővülés.

Amennyiben a világgazdasági folyamatok a legrosszabb forgatókönyvek szerint alakulnának, a tehercsökkentéshez szükséges, 6 százalékos reálkereset-növekedés várhatóan akkor is teljesülne. Ráadásul késő ősszel állapodnak meg a VKF keretei között a felek a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mértékéről is, amelyet várhatóan szintén hosszabb távra kötnek a szociális partnerek.

A munkaadói érdekképviseletek szerint abban az esetben, ha a szocho nem januártól csökken, de a minimálbéreket januártól kell emelni, akkor az nagy nehézséget jelent majd a vállalkozásoknak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor korábban lapunknak jelezte, ma már keresletvezérelt a munkaerőpiac.

A versenyszféra szereplőinek elemi érdeke a munkavállalók megtartása, így a központilag meghatározott minimálbérek kisebb hangsúlyt kapnak, mint az elmúlt években. Ráadásul a legalacsonyabb kötelező kereseti kategóriáknál többért dolgozóknál is jelentősen emeli a fizetéseket a munkaadó.

A munkaerő megtartása miatt pedig adott esetben a magasabb közteher mellett is meglépik a szükséges emeléseket a cégek. A kamara elnöke ugyanakkor hozzátette: adminisztrációs szempontból is kedvezőbb lenne a januári csökkentés, mind a gazdasági szereplők, mind a kormány részéről könnyítést jelentene az átütemezés.

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció