Első hallásra különös, de valóban így van, és ez az arány még növekszik is, nyugdíjrendszerünk kissé torz mivolta miatt. Igazságos-e így, és hosszabb távon milyen hatásai lehetnek a nyugdíjrendszerre, illetve mit lehet majd tenni, amikor a társadalom elöregedése miatt változtatni kell majd? – írja a novekedes.hu.

Alacsony volt a tényleges korhatár

Nyugdíjrendszerünkben az utóbbi évtizedekben több változás következett be, ezen belül voltak olyan lépések, melyek a fenntarthatóságot szolgálták, és volt olyan, ami rontja azt. Az előző rendszerben a nők számára 55, a férfiak számára 60 év volt a nyugdíjkorhatár, ami egyrészt eleve túl alacsony volt, másrészt indokolatlannak tűnt a nemek közti különbség mértéke.

A rendszerváltás után mindezt orvosolandó, felemelték mindkét nem esetében 62 évre a korhatárt, ami meg is felelt volna az akkori viszonyoknak, de réseket hagytak a rendszeren az előrehozott és a rokkantsági nyugdíj által, így a nyugdíjkassza, mely kizárólag az adott időszakban dolgozók és munkáltatóik által befizetett járulékokból állt, megint csak nem tudott tartósan egyensúlyba kerülni.

Újabb intézkedések

Nagyjából 10 évvel ezelőtt szembenéztek a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásának következményeivel, és fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében 65 évre, úgy, hogy fokozatos emelkedés után ezt a szintet csak 2022-ben érjük el. Ezt követte a nem öregségi nyugdíjak leválasztása a kasszáról, ami által ki is alakult volna az egyensúly, de akkor jött a Nők 40 program.

Ennek lényege, hogy 40 év járulékfizetés után a nők nyugdíjba mehetnek, kortól függetlenül. A hatásokat kezdetben nem mérték fel, vagyis azt, hogy hány jogosult lesz, és mi lesz, ha ők mind a nyugdíjat választják. Már az akkori 62 évhez képest is nagy eltérések adódhattak, hisz a 70-es években 14 éves kortól lehetett dolgozni, és akkor voltak, akik az általános iskola után rögtön dolgozni kezdtek. Így 54 évesen is öregségi nyugdíjas lehet valaki, ami 8 év az akkori, 11 év a 2022-től érvényes nyugdíjkorhatárhoz képest, ez meglehetősen soknak tűnik.

A többség igen fiatalon állt munkába

Az a korosztály, aki 40 éve 17 évesen kezdett dolgozni, már sokkal nagyobb létszámú, hisz az általános iskolások bő harmada három éves szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait, így 17 évesen kezdett dolgozni. Még nagyobb azok aránya, akik érettségiztek, de nem tanultak tovább, ők 18 évesen kezdték a munkát. A lakosság 70-75 százaléka tehát 18 éves koráig munkába állt, így a hölgyek esetében 58 évesen nyugdíjba mehetnek, feltéve, ha a rendszerváltás után nem estek ki időlegesen vagy végleg a munkaerőpiacról.

Akik a felsőoktatásban továbbtanultak, 3-6 évvel későb álltak munkába, így 21-24 évesek voltak, a hölgyek tehát 61-64 évesen mehetnek nyugdíjba. Azt mondhatjuk, hogy ez már reális szám a 65-höz képest, az 57-58, vagy pláne az 54 igen korainak tűnik. Az eddigi adatok alapján az átlagos nyugdíjba vonulás 58 évesen történt a Nők 40 programban, ez kezdetben csak 4 év volt a normál nyugdíjkorhatárhoz képest, 2022-ben már 7 év lesz.

 Arányok

Nézzük ezek után, hogy alakul a nemek arány a nyugdíjasok között.

A várható életkor különbsége mintegy 7-8 év a két nem között a nők javára, viszont a 65. évüket elért személyeknél már csak 4 év a különbség: a férfiak átlagosan további 14, a nők 18 évre számíthatnak. Ennek alapján 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 44:56 lenne a nemek aránya, ezzel szemben 2015-ben a nyugdíjasok 62 százaléka volt nő, a következő évben 63, most pedig 65 körül van az arány, ami már közelíti a kétharmadot.

A következő időszakban pedig még tovább fog módosulni az arány, egyrészt mivel még zajlik a korhatár 65 évre emelése, ami minden férfit érint, a nőknek viszont csak egy részét, másrészt a következő években folyamatosan érkeznek majd a Nők 40 programban résztvevő hölgyek, egyelőre még 58 év körüli átlagéletkorral.

Nem látták előre

Kérdés, hogy ez jó-e így? Igazságosnak biztos nem mondható, mert túl nagy a két nem nyugdíjba vonulásának korhatára közti különbség.

Kétségkívül, amikor bevezették a Nők 40 programot, még 62 volt a korhatár, és bevallottan kevesebb résztvevőre számítottak, noha az adatbázis alapján vélhetően könnyen kiszámítható volt, hányan válnak azonnal jogosulttá, és hányan a program bevezetését követő években, feltéve, hogy az érintett hölgyek biztosítotti jogviszonya folyamatos lesz.

A döntéskor szerepet játszhatott az akkori magas munkanélküliség, de ez az évtized elején történt, nagyjából, amikor megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar munkavállalók számára, így megindult a tömeges elvándorlás. Amire ugyancsak nem számíthattak a törvény megalkotói: akkora lett a gazdasági fellendülés, hogy Németországban megszűnt a munkanélküliség, így akárhány hazánkfia (lánya) elfér ott. Ráadásul itthon is akkora lett a fellendülés, hogy a korábban jelentős munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, sőt erős munkaerőhiány alakult ki.

Van megoldás?

Így most a korán nyugdíjba ment hölgyek (is) hiányoznak a munkaerőpiacról, nem véletlen, hogy most megkönnyítik a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeit.

Vannak, akik felvetik, hogy a férfiaknak ugyanígy járna a 40-es program: társadalmi igazságosság szerint ez így is van, de értelmetlenül ütne még nagyobb lyukat a nyugdíjkasszán, és élezné tovább a gazdaság növekedését már-már fékező munkaerőhiányt.

A közeljövőben nem látszik megoldás a problémára, az idő annyiban fog segíteni, hogy egyrészt már a 80-as években is nagyobb arányban tanultak tovább a nők, mint a 70-es években, tehát átlagosan valamivel később érik el a 40 évet, a rendszerváltás után pedig ugrásszerűen nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya (ennek hatása csak 2030 után lesz érezhető). Másrészt a 40 évből arányában egyre kevesebb jut a szocializmus időszakára (már most is csak 12 év), amikor teljes foglalkoztatottság volt, és egyre több a rendszerváltás óta eltelt időre, amikor a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb volt, sokan kerültek a feketegazdaságba, így kevesebben lesznek, akik egyáltalán elérik a 40 éves munkaviszonyt az öregségi korhatár előtt.

Hosszabb távon

A nyugdíjkorhatár további emelése, ami általában törvényszerű következménye az életkor hosszabbításának, ebben a szisztémában értelmetlen, hisz az jórészt csak a férfiakra vonatkozik, és egyre torzabb rendszert hoz létre. A gyakorlatban csak úgy lesz kivitelezhető, hogy arányosan az a bizonyos 40 év is növekedne, vagy lesz egy minimális alsó korhatár, amikor igénybe lehet venni a programot.

Forrás: novekedes.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció