A közszférában és az állami vállalatoknál szinte biztosan nem okoz jövedelemcsökkenést a kafetéria rendszer átalakítása, mivel az állam akár SZÉP-kártyán, akár béresítve továbbra is garantálja a korábbi nettó jövedelmet – értesült a Magyar Idők. A cégeknek viszont nincs egységes álláspontja, ugyanakkor a szakszervezeti felmérések azt mutatják, aki már döntött, az a juttatások alapbéresítését választhatja, a kisebb adminisztrációs teher miatt.

Várhatóan SZÉP-kártyán, vagy akár felbruttósítva, beépítve az alapbérbe, de jövőre is megkapják a kafetéria rendszer átalakításában érintett munkavállalók a béren kívüli juttatásnak megfelelő jövedelmet úgy, hogy ne érje őket nettó jövedelemcsökkenés.

Az állami vállalatoknál, valamint a közszférában dolgozók kis része kap valamilyen kafetériát, ráadásul az éves adható keret legfeljebb 200 ezer forint, sokan pedig korábban sem kapták meg az éves keretet. A kormány álláspontja szerint a béren kívüli juttatások kedvezményes adóztatásának eltörlése az adórendszer egyszerűsítését szolgálja. A Pénzügyminisztérium korábban lapunkkal azt közölte, a dolgozók munkáját bérrel és nem utalványokkal kell megbecsülni.

– Az eddigi tapasztalatok alapján a cégek jelentős része a korábbi juttatások alapbéresítését tervezi, mivel ez egyszerűsíti a belső adminisztrációt – mondta kérdésünkre László Zoltán. A Vasas Szakszervezetek alelnöke kiemelte: felmérést végeznek az elsősorban az ipar területein működő cégeknél, ahol jelen vannak, a válaszok nagyobb hányadára még várnak. Jellemzően a multik és a nagyvállalatok adnak jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást, a kisebb cégek közül a háromszáz főnél kevesebbet foglalkoztatóknál nem jellemző a kafetéria.

Mind a jobb, mind az alacsonyabb keresetűeknél előfordul béren kívüli juttatás. Több cégvezető már jelezte, a megemelt adóterhet nem vállalják át, így a dolgozó nettó jövedelme a kafetériával akár csökkenhet is, ugyanakkor a válaszadók közül szintén sokan gondolják úgy, hogy kompenzálni kell a munkavállalót.

László Zoltán figyelmeztetett, sok vállalat a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből származó megtakarítást sem adta át a dolgozónak, ezek a cégek vélhetően a juttatások béresítése után fizetendő nagyobb közterhet sem kompenzálják, ugyanakkor ez a profitorientált magatartás nem segíti a dolgozóik megtartását.

A szakszervezeti tisztségviselő hozzátette: még nagy a bizonytalanság, de az érdekképviseletek célja továbbra is az, ne érje nettó jövedelemveszteség a munkavállalókat.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kérdésünkre elmondta: ma még nagyon bizonytalan a versenyszféra a rendszer átalakítása miatt szükséges lépésekkel kapcsolatban.

A szakszervezet mindig is az alapbérek emelését szorgalmazta, de sok vállalatnál csak a kafetéria segítségével lehetett elérni, hogy nagyobb mértékben emelkedjenek a nettó keresetek. Az átalakítás ráadásul mindenkit eltérően érint: a nyugdíj előtt állók az alapbéresítéssel magasabb ellátást kapnának, mivel a bér a kafetériával ellentétben beleszámít a nyugdíjalapba.

Az étkezési utalványok megvonását ugyanakkor azonnal észrevenné a munkavállaló, de sok helyen olyan elemek közül lehetett választani, amelyre nem volt nagy szüksége a dolgozónak, így az alapbér emelése jobban érintené. Az MTSZSZ elnöke felidézte: az éves, kedvezményesen adható keret legfeljebb dolgozónként 450 ezer forint, ugyanakkor a legtöbb érintett ezt teljes egészében nem kapta meg. Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: a tárgyalások során a szakszervezetek célja továbbra is a bérek jelentős emelése lesz úgy, hogy ne érje veszteség a munkavállalókat.

A szakszervezetek továbbra is tárgyalnának a kormánnyal a lakhatási, mobilitási, családtámogatási és öngondoskodási kafetéria elemek megtartásáról, még az adótörvények elfogadása előtt. Várhatóan a jövő héten tovább folytatódnak az egyeztetések a munkaadói és munkavállalói, valamint a kormányoldal között.

A vendéglátás örül a SZÉP-kártya izmosodásának

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége üdvözli, hogy az állami alkalmazottak a jövő évtől SZÉP-kártyán kapják kafetéria juttatásaikat – mondta megkeresésünkre Könnyid László elnök. Szavai szerint a szövetség korábban is hangsúlyozta, hogy a belföldi turizmus egyik motorjának tekintett juttatási forma munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki Magyarországon, 400 ezer munkavállaló közvetlen megélhetését biztosítva. – Az itthon elköltött forintok erősítik a nemzet költségvetési egyenlegét, végső soron pedig a magyarok boldogulását. 2017-ben közel 17 milliárd forintot költöttek a kártyáról a szállodákban, ez a hazai szállodai szobaárbevétel közel 20 százaléka éves szinten, ennek jövőre várható bővülése hozzájárul mind a szektor szereplőinek terveihez, mind a kormányzat célkitűzéséhez – ezek egyike, hogy a turizmus GDP-ben képviselt aránya 10-ről 16 százalékra növekedjen. A pihenőkártya emellett a vendéglátás bővülését is eredményezheti, hiszen sok munkavállaló használja munkahelyi étkezésre a lehetőséget, emellett a SZÉP-kártyának a családok közösen, gasztronómia területén eltöltött pihenőidejében szintén kiemelt szerepe van – mondta Könnyid László. (T.K.)

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció