Jövőre ismét változik az adózás, de hogy ki nyerhet rajta igazán, arról még az adószakértő sem tudott bővebben nyilatkozni. Vadász Iván szerint ugyanis semmilyen hatástanulmányt, vagy megelőző elemzést nem ismerünk a törvénytervezettel kapcsolatban. A kormány most azokat a plusz juttatásokat kívánja leszorítani, amelyeket ők maguk vezettek be a munkavállalók számára. Ezzel ellentétben viszont – legalábbis egyelőre – úgy néz ki, hogy nem kell jövőre sem több adót fizetni. Mindeközben Magyar Szakszervezeti Szövetség elutasítja a cafeteria-rendszer ilyen irányú átalakítását, és egyeztetést sürget.

A kormány benyújtotta az adótörvények tervek szerint 2019-től hatályba lépő változásait. Egyebek mellett csökken a szociális hozzájárulási adó, de a legtöbben mégis a cafeteria-rendszer átalakításáról beszélnek, kiemelve azt, hogy szinte az összes plusz juttatás megszűnik jövőre.

„Ez így nem igaz”, lesz cafeteria, csak azok a változtatások szűnnek meg, amelyeket maga a kormány vezetett be pár évvel ezelőtt, mint az évenkénti plusz 100 ezer forint készpénzben való pénzkifizetés, a lakáscélú támogatás, vagy a mobilitás célú lakhatási támogatás

– mondta el egy adószakértő az ATV Start című műsorban. Ezek mind megszűnnek – tette hozzá – ami a

jogbizonytalanság érzetét kelti az emberben, hogy ezek a kormánytól származó juttatások egy „gombnyomásra” meg fognak szűnni.

Vadász Iván azzal folytatta, hogy a Szép-kártya viszont marad, amely a 450 ezer forintot is elérheti egy évben, de gyakorlatilag minden más – amit eddig megszoktunk, illetve alkalmaztak a közép-és nagyvállalkozások – meg fog szűnni. Eközben a kisvállalkozások – mondta – kreatív megoldásokat alkalmaznak. Hozzátette:

nem mindegy, hogy 82%-ot fizetünk 100 forintnyi nettó jövedelem után, ez a munkabér-adó terhelése, vagy pedig cafeteriában 34 vagy 41%-ot kell fizetni, kerekítve, 100 forintnyi nettó jövedelem után.

Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, akkori nemzetgazdasági tárcavezető arról beszélt, hogy a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó egy számjegyűre változzon. Hogy indokolt-e a 15%-os személyi jövedelemadó, arról Vadász István azt mondta: a 9%-os jövedelemadó szociális gondolatokat és szolidaritási kérdéseket is felvet. Magyarországon ugyanis jelentős a szegénység, a tehetősebb polgároknak pedig hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a szociális és társadalmi problémák megoldódjanak. Egy fentebb is említett szja-csökkentés viszont nem biztos, hogy ebbe az irányba mutatna, de ez egy politikai kérdés szerinte, amit el kell dönteni.

A magyar munkavállalók – vélekedik a szakember – nem járnak jobban 2019-ben, de hozzátette, hogy „ez csak egy érzet”.

A 183 oldalas törvényjavaslathoz ugyanis nem készült semmilyen hatástanulmány, olyan számok sincsenek mögötte, amelyeket egyébként feltételezi, hogy elkészítettek a Pénzügyminisztériumban.

Kiemelte: nem lehet tudni, hogy milyen elemzések hatására született meg a törvényszöveg, éppen ezért lehet csak „érzetre” véleményt nyilvánítani.

Ugyanakkor nem kell többet adóznunk – folytatta Vadász Iván – nem emeltek semmit, de az árakban majd meglátunk „egy emelést”, mint ahogyan vannak termékek, ahol csökkentést érzékelhetünk mint például a tej. Majd hozzátette: ennek ellenére az eddigi áfacsökkentéseket nem a fogyasztók élvezhették, hanem az eladói oldal, tehát a „kereskedői oldal nyelt le eddig még mindent”, példának az év eleji hús áfájának radikális csökkentését hozta fel. Mindeközben a cégek adóterhei kicsit csökkenni fognak, mert a szociális hozzájárulási adó újabb két százalékponttal csökkent, azt viszont nem lehet tudni, hogy a cafeteria elemek elvesztésével hogyan lesz majd ez egyensúlyban.

Forrás: ATV

Hozzászólok a Facebookon