A költségvetés súlypontjainak változását elemezte a Policy Agenda (PA). Kiderült, hogy 2010-óta rengeteg pénzt vontak el a jóléti rendszerektől, köztük a nyugdíjaktól, egészségügytől és az sportra, az állam működtetésére, illetve gazdasági funkciókra költötték – írja a napi.hu.
A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott - írja elemzésében a PA.
A gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala a következőképpen oszlott meg:
- 16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
- 60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
- 15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
- 7,8 százalékát az államadósság-kezelésére.
A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat.
- Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek,
- a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot.
- az államadósság-kezelésére fordított összeg volt 5,1 százalékra csökkent.
- A jóléti funkciónál 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.
Egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, a sport, a kultúra és vallás.
|
A költségvetési kiadások alakulása (százalékpont)
|
|||||||||
|
Terület |
Változás (2007-2019) |
||||||||
|
állami működési funkciók |
+2 |
||||||||
|
jóléti funkciók |
-5,2 |
||||||||
|
gazdasági funkciók |
+4,5 |
||||||||
|
államadósság-kezelés |
-2,7 |
||||||||
|
Forrás: Policy Agenda |
|||||||||
A gazdasági kiadások elvileg a növekedést hajtották volna, azonban a PA szerint a hatékonyságot lehet kritizálni. a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni.
Forrás: napi.hu
