A szegény önkormányzatok hivatalnokai között 11 milliárdot osztana szét a kormány, de csak akkor, ha sikerrel pályáznak a pénzre – írja a Népszava.

Az önkormányzati szféra béreinek emelésére a 2019-es költségvetésben a települések helyi adóbevételeiből elkülönítve szerepel egy 11 milliárd forintos kiegészítő bérrendezési alap fedezete. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetési helyettes államtitkára ismertette a szakszervezetek és szakmai szervezetek vezetőivel, hogy nem automatikus, százalékban meghatározott béremelést ígér a kormány, hanem egy pályázati rendszer elindítását tervezi, amelyre azok a szegényebb önkormányzatok jelentkezhetnének, amelyek saját forrásból nem tudtak és ezután sem tudnak több pénzt adni hivatali alkalmazottaiknak.

Az ülés után több résztvevő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy az egyelőre csak fő vonalaiban ismertetett pályázati rendszer nagyon bonyolult, rengeteg adminisztrációval járna, ezért nem tartanák szerencsésnek a bevezetését

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) továbbra is a minimálbér emeléséhez alkalmazkodó és a diplomás minimálbér bevezetésével kiegészített bérrendezést támogatná az állami és önkormányzati munkahelyeken,

a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig a dolgozók után járó állami normatíva kiszámításának módján változtatna. A bérkiegészítést szolgáló önkormányzati pályázat részleteit ősszel dolgozzák ki úgy, hogy legyen idő a beadványok elbírálására és januártól a sikeres jelentkezők többet fizethessenek munkatársaiknak.

Földiák András, a SZEF elnöke lapunknak úgy számolt, hogy ha a 11 milliárd forintból csak a szegény települések kapnak (bár nem lehet tudni, mekkora saját adóbevétel lesz a vízválasztó), akkor a 30 ezernyi önkormányzati dolgozóra jutó átlagos havi 40 ezer forintos plusz támogatásból akár bruttó százezer forintos emelés is lehet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig azt emelte ki, hogy a versenyszféra jövőre tervezett országos átlagos 10,3 százalékos bruttó keresetemelése mellett a kormány 7,3 százalékos bruttó emeléssel számol a közszférában. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a kormány jövő januártól várhatóan 25-30 százalékkal megemeli a kormánytisztviselők bérét, amit tavaly váratlanul elhalasztott és folytatja a korábbi megállapodásokban rögzített emeléseket a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédségi dolgozóknál.

Földiák András ugyanakkor a Népszavának kiemelte, hogy eddigi ismereteik szerint a jövő évi költségvetés változatlanul nem számol a kulturális és szociális területen dolgozó fizetésének rendezésével, ahogy a felsőoktatásban dolgozók sem számíthatnak magasabb bérre. Mészáros Melinda úgy fogalmazott, hogy a munkavállalók képviselői a részletes költségvetési számok megismerése után azonnal megkezdik változtatási javaslataik kidolgozását. Ezeket a terveket a Pénzügyminisztérium összegzi és beterjeszti a Parlament elé a büdzsé vitájában.

Utalványozás

Elektronikus utalványrendszer bevezetését tervezi a kormány a közszféra béremeléseként - erről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott a tegnapi Magyar Időkben. Domokos László szerint az egyes állami és önkormányzati szolgáltatóknál beváltható utalványokkal nagyon jól járnának a dolgozók, ám a szakszervezetek szerint ez csak kiegészítő megoldás lehet a béremelések mellett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke lapunknak azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek korábban többször is kérték, hogy a képzéseket, továbbképzéseket és az ezekhez szükséges tankönyvek beszerzését valahogy támogassa a kormány, de ez nem helyettesíti a fizetések rendezését. A megélhetést nem lehet utalványokkal biztosítani - jelentette ki.

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon