A köztisztviselők és a dolgozni kívánó nyugdíjasok örülhetnek a legjobban a kormány jövő évi gazdasági terveinek, amelyek alapját, a költségvetést most mutatta be Varga Mihály pénzügyminiszter. Mások annyira nem örülhetnek, bár különösebb nyoma nincs az Orbán Viktor által vizionált válságnak sem – írja a HVG.

Egyelőre azzal számol a kormány, hogy a mostani turbulenciák után megnyugszanak a piacok, ezért a jövő évi költségvetés tervezésénél is a 311,4 forintos euróárfolyammal számoltak – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor az Országházban benyújtotta a büdzsé tervezetét Kövér László házelnöknek. Az euró április közepén járt utoljára ezen a szinten, az elmúlt napokban viszont már 320 forintnál is többet kell adni a közös devizáért.

A tárcavezető annyit tett hozzá, hogy „figyeljük természetesen a változásokat” – ez azonban elég távol van a múlt heti riogatástól. Emlékezetes: még Orbán Viktor is arról beszélt, hogy válság közelít, ezért „miniszterei ne is kérjenek tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem ad”.

Ehhez képest a tervezet szerint

jövőre 101 milliárd forinttal több juthat az egészségügyre, 15 milliárd lesz a többlet az oktatásnál, 68 milliárddal jut több kultúrára, és 156 milliárddal a honvédelemre.

Ennél is nagyobb tétel lehet azonban az, hogy a kormány béremelést tervez azon állami és önkormányzati dolgozók körében, akiknek a pénze 2008 óta nem nőtt

– bár ennek részleteiről egyelőre nem sokat tudni.

Az intézkedés azt a nagyjából kétszázezer közszférában foglalkoztatott embert érintheti, akik nem tartoznak az életpályatörvények alá. Az érdekükben az ágazati szakszervezet többször is sztrájkolt az elmúlt időszakban, ám ezek mostanáig sikertelenek voltak. Varga Mihály csupán annyit mondott, hogy a béremelésre egy tartalékot biztosítanak, a részletszabályokra – így az emelés mértékére – azonban őszig várni kell. Az mindenesetre már most tudható, hogy az állami alkalmazottak személyi juttatásaira 155 milliárd forinttal szán többet a kormány jövőre.

Csökkenhet a tartós tej áfája

Ugyancsak várni kell arra, hogy kiderüljön, meghosszabbítja-e a kormány a lakásáfa kedvezményes kulcsának alkalmazását. Az viszont biztos, hogy a személyi jövedelemadó nem csökken a mostani, 15 százalékos szint alá – vélhetően ez az ára a régen várt állami béremelésnek.

Az szja-bevétel mindenesetre összességében nőhet a fizetések emelkedése miatt (hiszen azok adója is több lesz), míg idén 2,1 ezer milliárd forinttal számol a kormány, jövőre már 2,36 ezer milliárddal. Nőhet a társasági adóból származó bevétel is – 370 milliárdról 400 milliárdra –, és az áfából is többre számít a kormány, az idei 3839 milliárd után már 4286 milliárdra.

Ennek hátterében nem csak a fogyasztás növekedése áll, hanem az is, hogy a világrekorder áfa sem változik. A jelek szerint ugyanis a kormány az áfacsökkentésért lobbizók legtöbbjének érvelését sem fogadta el. Az adótörvényekre még két hetet várni kell ugyan, de Varga Mihály annyit közölt, egyelőre csupán egy területen zajlik egyeztetés a forgalmi adó csökkentéséről, a tartós (ESL, UHT) tejeknél.

Csökken viszont a szociális hozzájárulási adó – a hatéves bérmegállapodás alapján ez 2019-ben 17,5 százalékos lehet az idei 19,5 százalék után. És tovább nő a kétgyermekeseknek kínált szja-kedvezmény, ez gyermekenként 20 ezer forintra nő.

Ezeket eddig is tudni lehetett, arról azonban már kevesebb szó esett, hogy a kormány egy „intézkedéssorral” növelné a nyugdíjasok foglalkoztatását.

Hogy ez pontosan mit jelent, arról Varga Mihály nem ejtett szót, csak annyit említett, hogy szeretnék, ha a nyugdíjasok munkába állhatnának, és hogy ne kelljen közterheket fizetniük.

A nyugdíjakkal kapcsolatban pedig annyit tudni, hogy ha 2,7 százalékos inflációval számol a kormány, jó eséllyel ennyivel nő majd az ellátás is, és ismét számíthatnak a nyugdíjasok nyugdíjprémiumra, hiszen 3,5 százalék felett lehet a növekedés. És ha valaki változástól tartott volna, Varga Mihály azt is megemlítette, hogy megmarad a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége.

Mi van az adósság elleni harccal?

A büdzsé a „biztonságos növekedés költségvetése” címet kapta idén, ez annyit jelent, hogy a kormány szeretné fenntartani a GDP bővülésének 4 százalék körüli szintjét. Ennek érdekében tovább növelné a foglalkoztatást – Varga Mihály szerint a 140-150 ezer körüli munkanélküli vagy a nők jó alapot adnak erre.

A „biztonságot” erősíti az is, hogy a kormány másfélszeresére növelte az általános tartalékot, ami így 350 milliárd forintra nő. Varga Mihály szerint ennek elégnek kell lennie.

A kormány egyébként 4,1 százalékos növekedéssel, 2,7 százalékos hiánnyal és 1,8 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiánnyal számol. A hiány azonban csak a fejlesztésekből adódhat össze – ezekre összesen 4000 milliárd forintot szánnak –, az állam működésének költségvetése nullszalldós, vagyis a kiadások nem haladhatják meg a bevételeket – mondta el Varga Mihály.

Az államadósság csökkentésével kapcsolatban nem mondott számot a miniszter, csak azt említette, hogy a ciklus végére 60 százalék alá szeretnék szorítani a szintet.

A költségvetési tervezet itt érhető el. A törvényjavaslat általános vitája június 27-29. között lesz, a végszavazás – és várhatóan a tavaszi parlamenti ülésszak utolsó ülésnapja – július 20-án lehet.

Forrás: HVG

Hozzászólok a Facebookon