Új típusú megoldásokkal kellene erősíteni a közszféra versenyképességét, a béremelésre például elektronikus utalványrendszert alakíthatna ki az állam – mondta a Magyar Időknek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos ­László a módszer lényegét összefoglalva úgy fogalmazott: a közszférában dolgozók fizetésemelésük egy részét utalványként kaphatnák meg, amit csak egészségügyi szolgáltatásra, oktatásra-képzésre, egyéb szolgáltatásokra, megtakarításra költhetnék el, mégpedig meghatározott cégeknél. A kijelölt vállalkozások között sok állami, önkormányzati vállalkozás szerepelne. A módszerrel az ÁSZ elnöke szerint minden érintett nyerne, miközben visszaszorulna a feketegazdaság.

A munkaerőhiány nem csak a versenyszféra szereplőit állítja kihívások elé, a megfelelő képzettségű és tapasztalatú emberek megtalálása és megtartása az államnak és az önkormányzatoknak sem lesz könnyű feladat.

Domokos ­László, az Állami Számvevőszék elnöke

A közszféra előtt álló lehetséges megoldások kapcsán figyelemre méltó módozatot vázolt fel lapunknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László kérdésünkre elöljáróban arról beszélt, hogy az ÁSZ az állami pénzügyek alakulását rendszeresen vizsgálja, így számos tapasztalat gyűlt össze a szervezetnél.

– Ezek alapján azt mondhatom, volna olyan módszer az állami munkavállalók juttatásainak emelésére, ami úgy tenné versenyképesebbé a különféle közszférabeli munkahelyeket, hogy közben segíthetne az állami, önkormányzati cégeken, a gazdaságon és az államkasszán is – mondta Domokos László.

A számvevőszék első embere egyfajta utalványrendszer bevezetéséről beszélt.

A szisztéma lényege, hogy a közszféra dolgozói – illetményük hagyományos megemelése mellett – jövedelmük egy részét utalvány formájában kapnák meg, amelyet csupán bizonyos célokra lehetne felhasználni.

Ilyen cél lehet az egészségügyi ellátás, az oktatás-képzés vagy a többéves megtakarítás. – Fontos elem, hogy az utalvánnyal csak bejegyzett, minősített vállalkozások szolgáltatásait lehetne igénybe venni. Ez garantálná, hogy az érintett munkavállalók megfelelő színvonalú ellátáshoz, képzéshez, biztonsághoz juthassanak – magyarázta az elnök.

A bejegyzett vállalkozások között nagy számban szerepelhetnének állami és önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású szervezetek.

Domokos László részletesen beszélt az utalványos béremelés előnyeiről. Szerinte jelentős eredmény lenne, hogy az utalványként adott összeg egészen biztosan fontos célokat szolgálna: pluszpénzek kerülnének az egészségügybe, az oktatás különböző szervezeteihez, és a megtakarítások is növekednének.

A közszféra dolgozói tehát a bérük egy részét (amit utalványban kapnak meg) az egészségükre, a képzésükre, a jövőjük biztosítására fordítanák. Ezzel voltaképpen kiadástól is mentesítenék az államkasszát: egy összeget ugyanis – adott esetben – nem kell kétszer kifizetni. Mindezek mellett előnyként jelentkezne az is, hogy az állami, önkormányzati cégek egy része rendszeres megrendeléshez jutna a közszféra azon dolgozóitól, akik utalványban kapnák a fizetésük bizonyos hányadát.

Persze a munkavállalóknak is tartogatna előnyt a megoldás, a bejegyzett vállalkozások között ugyanis verseny alakulna ki, valószínűleg emelkedne a szolgáltatás színvonala

– magyarázta Domokos ­László, majd kitért az államkassza helyzetére is.

– Az utalványos fizetés értelemszerűen azzal járna, hogy a szolgáltatóknak számlát kellene ­kiállítaniuk, ami hozzájárulna ahhoz, hogy az olyan szolgáltatások piaca is fehéredjen, mint például a magánegészségügy és a magánoktatás – mondta az ÁSZ vezetője. Megjegyezte:

az utalvány szó csak jobb híján használható, mivel nem papíralapú szelvényekről volna szó, hanem elektronikusan üzemeltetett rendszerről.

– Azt gondolom, hogy a részleteiben még kidolgozandó elektronikus utalványok bevezetése hasonló áttörést jelentene a költségvetési kiadásoknál, mint az online pénztárgépek rendszerbe állítása volt a költségvetési bevételeknél – mondta az elnök.

Megjegyezte: a két tényező között van kapcsolat. Az államnak ugyanis nemcsak a bevételek beszedéséről kell gondoskodnia – például az új típusú pénztárgépekkel –, hanem a kiadások féken tartásáról is. Újszerű megoldásokra az utóbbi területen is szükség van.

Forrás: Magyar Idők

 

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció