A napokban tele volt a média egy nemrég megjelent OECD tanulmánnyal, melyből az derült ki, hogy Magyarországon kb. 7 évvel - 72 évre - kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon. Elég elkeserítő a helyzet, de ezt már sok-sok éve tudni lehetett, aki követi egy kicsit ezt a témát, azt szinte biztosan nem lepték meg a fenti számok – írja a munkaugyerthetoen.blog.hu.
A nyugdíjkorhatár örök téma, és jelen szabályok szerint - egészen 2023-ig – minden évben emelkedik egészen pontosan 65 évre. Bár addig még nagyon sok minden változhat, a törvényhozók agyából kipattanhat egy-két ötlet, ami ezt megváltoztatja.
No de mégis hogy lehet az, hogy idén már szinte senki nem fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt?
Ennek nagyon egyszerű az oka. Nézzük csak meg az alábbi táblázatot, mely megmutatja, hogy az idén kik érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt:
|
Születési év (félév) |
Nyugdíjkorhatár (nők és férfiak egységesen) |
Nyugdíjkorhatár elérésének éve (féléve) |
|
1953 |
63 év |
2016 |
|
1954 |
63,5 év |
2017.II.félév – 2018.I.félév |
|
1955 |
64 év |
2019 |
Az adatokból jól látszik, hogy matematikailag nincs arra lehetőség, hogy valaki az idei év második felében érje el a nyugdíjkorhatárt. Ráadásul mekkora szívás,
ha valaki pont 1955. január 1-én született, mivel így már egy következő sávba esik át, ahol fél évvel többet kell várnia a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, mint annak, aki 1 nappal előbb született.
Az hogy a nyugdíjhelyzetre mi lesz a megoldás, nem lehet előre tudni. Mindenesetre minden jel arra mutat, hogy előbb-utóbb a nyugdíjkorhatár emelkedni fog.
Forrás: munkaugyerthetoen.blog.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
