Magyarországon az elmúlt években mennyiségében javult a tőke és a munkaerő, ugyanakkor a termelékenység nem nőtt - mutatta be Baksay Gergely. Az MNB szakértője szerint ebben nagy előrelépésre lesz szükség a következő időszakban. A jegybank támogatja a bérek gyors növelését és a vállalatok minél nagyobb kapacitáskihasználtsággal való működését – olvasható a Portfolion.

 Magyarország a 2000-es években együtt növekedett a V3-országokkal, majd megtorpant, és visszaesett, 2013 óta látható egy újabb trendváltás, ugyanúgy növekszik, mint a V3 átlaga

- mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője a Zsigmond Király Egyetem versenyképességről szóló konferenciáján.

Ezt mutatja be a Portfolio is:

Az MNB szerint az EU-hoz való felzárkózáshoz gyorsabb növekedés kell, amelynek három tényezője van: a tőke, a munka, és a termelékenység.

A foglalkoztatás 2008-ban a legalacsonyabb volt az EU-ban, azóta azonban mostanra utolértük az unió átlagát. A termelékenység azonban még alacsony, az egy munkaórára jutó GDP stagnál. A gyors GDP-növekedés mennyiségi okai vannak, ami mögött összetételhatás áll: akik beléptek a munkaerőpiacra, nem éppen a legképzettebb, legtapasztaltabb munkavállalók voltak. Baksay szerint a termelékenység növelésében összességben nagy potenciál van. Ez ráadásul a cégtől függ, nem is csak a dolgozótól.

Rámutatott, hogy az új mennyiségi kihívás áll előttünk, a fő kihívás a munkaerőhiány. Az EU nyugati felében háromszorosa az elérhető jövedelem a közép-kelet-európaihoz képest, ezért emelni kell a magyar béreket, hogy még többen dolgozzanak, és a vállalatok teljes kapacitással működjenek.

Magyarországon a bér alacsonyabb, mint a termelékenység, amit mutat, hogy a bérhányad viszonylag alacsony. Számottevő növelésre van lehetőség - tette hozzá, figyelmeztetve arra, hogy nagy a különbség a kis és a nagyvállalatok között.

A demográfiai kihívás komoly, 2030-ig a munkaképes korú lakosság jelentősen, 6%-kal csökken, ezért demográfiai fordulat kell ahhoz, hogy a népesség a mai szinten maradjon.

A tőke fontos szerepet játszik a növekedésben. A magas megtakarítási és beruházási ráta a növekedés kulcsa, ezt mutat számos ázsiai példa. Magyarországon ez tradicionálisan alacsony, de már láthatóak a javulás jelei - mondta az MNB szakértője. Ezt támogatták az EU-források és a gazdasági fellendülés is. Kiemelte: az adókulcsok trendszerű csökkentése látható Magyarországon, ami a tőkeakkumulációt javítja. Ez vállalkozásbarátabb, beruházásbarátabb környezet, mint korábban.

A technológiai fejlődés a harmadik fontos tényező, de magas a nagyvállalatok és a kkv-k közötti különbség. Ezt a méretgazdaságosság javítása segítené, hiszen nálunk túl magas a mikrovállalatok aránya. Ha a magyar struktúra hasonlítana a némethez (kevesebb mikrovállalat lenne), akkor 5%-kal magasabb lenne a magyar GDP

- mutatta be az MNB számítását.

Kulcskérdés, hogy a diákok miként tudják hasznosítani az elsajátított tudást, ebben Magyarország rosszul szerepet. Ebben szerinte előrelépésre van szükség.

Összességében a munka és a tőke mennyisége javult, termelékenységben, technológiában, minőségben kell előrelépni, hogy az EU-t képesek legyünk utolérni.

Forrás: Portfolio

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció