Még nem egyezett meg a kormány a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleteivel a hatéves bérmegállapodás folytatásáról, így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mekkora béremelésekkel kell számolni jövőre és a következő években. Az időközben megjelent konvergenciaprogramból azonban kiolvasható, hogy a kormány mekkora bérnövekedésre számít 2022-ig. Elég nagyra – olvasható a 24.hu-n.

  • A közszférában az idén 10,8 százalékkal, jövőre 9,9 százalékkal, azután 9,3 százalékkal, majd 8,5, illetve 7,9 százalékkal nőnének a bérjövedelmek.
  • Az összes munkavállalóra vetítve ennél kicsit mérsékeltebb jövedelemnövekedést prognosztizáltak: a jövő évtől 9,5 százalékost, azután 7,7 és 7 százalék közöttit.

Ez azt jelenti, hogy 2022-re az összes munkavállalóra vetítve átlagban mintegy 50 százalékkal nőhet a jövedelem.

Az már tudható, hogy a szociális hozzájárulási adó a bérmegállapodás alapján évi 2 százalékponttal csökkenve 2022-re lemegy a jelenlegi 19,5 százalékról 11,5 százalékra. Sőt az sem kizárt, hogy Parragh László kamarai elnök javaslatát elfogadják, és egyszámjegyű lesz a szocho. A személyi jövedelemadó ugyancsak egy számjegyűre olvadhat, legalábbis többször pedzegette már Varga Mihály a 9 százalékos szja-t, erre is lehet esély négy év múlva. Az egyszámjegyű szocho és szja egybevágna azzal a tervvel, hogy a régiós versenytársakénál kisebb legyen a bérekre rakódó közteher. Persze csak ha ők nem csökkentenek közben.

Ezekből a tényezőkből már elég jól lehet következtetni arra, milyen bérnövekedés várható, illetve hogyan alakulhatnak a cégeknél a bérköltségek.

Nézzük először, hol tartunk most a bérmegállapodás óta. Jelentősen nőtt a minimálbér, a bérminimum és az átlagbér, de nem ugyanilyen meredeken nőttek a munkáltatói költségek, mert közben 27-ről 19,5 százalékra csökkent a szocho.

Most vizsgáljuk meg, mi történne, ha 9 százalékra csökkenne a szocho és az szja is: csökkenne a munkáltatók költsége, és ezzel együtt a nettó bér is megemelkedne. Egy csapásra elérnénk a szakszervezetek által preferált nettó százezer forintos minimálbért.

A dolgozók szempontjából még jobb lenne a helyzet, ha a szochocsökkentést is egy az egyben a munkavállalók „kapnák meg”, azaz a bérköltségeket változatlanul hagynák. Ami nem fájna a munkáltatóknak. Bár ők biztosan jobban örülnének az előző verziónak.

 

A szochót biztos, hogy évek alatt fogják lecsökkenteni, az szja-nál viszont nem kizárt, hogy rögtön a 9 százalékot célozzák meg, csak kérdés, hogy mikor. Most nézzük meg, mi a helyzet, ha egymás mellé tesszük a konvergenciaprogramban prognosztizált bérnövekedést és az adócsökkentéseket, feltételezve, hogy azok 2022-ig megvalósulnak.

Kérdés, hogy a béremelésnél a cirka 50 százalékba már bele kell-e értenünk az adócsökkentések béremelő hatását, vagy az még hozzáadódik ehhez. Mint látszik, akkor járnánk jobban, ha az előrejelzést a bruttó bér emelkedésére kell érteni:

Jól hangzik a nettó 150 ezer forintos minimálbér, és a 330 ezer forint feletti nettó átlagbér, de azért 2022 még odébb van. És közben az infláció is dolgozni fog, vagyis a reálkereseteknél mérsékeltebb emelkedés várható. Ám ha a bérek ilyen ütemben nőnek is tovább, akkor is nehéz elképzelni, hogy tíz év alatt megduplázódjon a reálkereset, amit a kormány és a kamara karöltve pendített meg. Ehhez ugyanis 2027-re 528 ezer forintos nettó átlagkereset kellene, mint azt a G7 kiszámolta.

És akkor hol van  még Orbán Viktor ígérete, aki 2030-ig tervez, és azt szeretné elérni, hogy Magyarország addigra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Ha ezt bérre lefordítjuk, akkor az azt jelenti, hogy valahol Svájc, Norvégia, Luxemburg és az Egyesült Királyság után kellene következnünk a bérrangsorban, magunk mögé utasítva Izlandot és a többieket. Az Mfor számítása szerint ehhez havi nettó 1 millió forintos átlagkereset kellene. Feltéve, hogy a többiek kivárnak addig, amíg mi ezt elérjük.

Forrás: 24.hu

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció