Demográfiai fordulat szükséges ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhasson a jelenlegi, felosztó-kirovó rendszer – írja a Világgazdaság.

A Népesedési Kerekasztal néhány éve meglepő javaslatot tett a magyar nyugdíjrendszer reformjára, mely szerint a felnevelt gyermekek számától kellene függővé tenni a járadék összegét. Ugyan az elmúlt években nem volt előrelépés ezzel kapcsolatban, ám nemrég Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mészáros József, a nyugdíjfolyósítással foglalkozó Magyar Államkincstár elnöke is nyilvánosság előtt beszélt a nyugdíjrendszer ilyen irányú reformjáról. Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a negyedik Orbán-kormány egyik első számú célja a demográfiai fordulat elérése, ami egyebek mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát segítené elő.

A reformjavaslat lényege, hogy azok a szülők, akik legalább két gyermeket felnevelnek, és a gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereznek, a megállapított nyugdíjjáradékon felül pluszbónuszt kaphatnának. A javaslatot az alapozhatja meg, hogy a jelenlegi, folyó finanszírozású rendszer egyik legégetőbb problémájára, a járulékfizetők számának zuhanására próbál megoldást találni – olvasható Farkas András nyugdíjszakértő a gyerekvállalás nyugdíjrendszerbe építéséről szóló véleménycikkében.

A koncepció szerint a két gyermek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni, így a jelenlegi, keresőtevékenységen alapuló modell nem változna meg alapvetően, csupán egyfajta (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál működő) bónusz-málusz rendszer jönne létre.

Lényeges, hogy a javaslat feltételezi: a gyermekes szülők a nevelés anyagi költségei miatt nem tudnak annyit félretenni időskorukra, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. A koncepció szerint a gyermekek társadalmilag hasznosak azzal, hogy biztosítják a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságát. A tervezet célja, hogy az ezt a társadalmi hasznot „előállító” szülőket a nyugdíjrendszeren keresztül több járadékra tegye jogosulttá. A gyermekfüggő javaslat a bevezetéskor 35. életévük előtt állókat érintené, nekik ugyanis még (legalább) 30 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, így amennyiben nem nevelnek gyermeket, van idejük előtakarékoskodásra, amivel megalapozhatják a nyugdíjas éveiket.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció