A várakozásoknál lényegesen magasabb, átlagosan 12-13 százalékos keresetemelés lesz idén a versenyszférában, a bértárgyalások a legtöbb helyen már lezárultak – értesült érdekképviseleti forrásokból a Magyar Idők. A cégeket a munkaerő megtartása és esetleges pótlása, valamint a járulékcsökkentés ösztönözte, régiónként és ágazatonként azonban jelentősen eltérhetnek az arányok. A szakértők szerint a tendencia a következő években is fennmarad.

Az idén is jelentősen emelkednek a keresetek a vállalati szférában, a cégek többsége már döntött a 2018-as bérfelzárkóztatásokról: országos átlagban 12-13 százalékkal nő a munkavállalók havi keresete – nyilatkozták egybehangzóan a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kérdésünkre elmondta, összességében békésen zajlottak a 2018-as egyeztetések, nagyszabású demonstrációkra, szakszervezeti lépésekre nem került sor, a vitás kérdéseket pedig a legtöbb helyen gyorsan rendezték. A kamarai vezető szerint az emeléshez hozzájárultak a kormányzati lépések, de a vállalkozások döntését elsősorban a reálpiaci folyamatok befolyásolták.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Egyre kevesebb cég látja úgy ma már, hogy az olcsó munkaerő a versenyképesség titka, inkább a hatékonyságnövelésre kerül a hangsúly.

Parragh László a magyar gazdaságpolitika ősbűnének nevezte azt a rendszerváltáskor kialakult szemléletet, hogy az alacsonyan tartott keresetekkel vonzza ide a befektetőket, ezt a nézőpontot egyre inkább felváltja a termelékenység növelése, azok a lépések, amelyekkel egy munkaóra alatt nagyobb teljesítményt lehet elérni. Ezzel párhuzamosan felértékelődik a munkaerő megtartása, amelynek egyik legfontosabb eszköze a vonzó fizetés.

A kamarai vezető emlékeztetett: az állam a járulékok mértékével, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével tud hatni a versenyszféra bérezési folyamataira. A 2016 és 2022 közötti időszakra megkötött bérmegállapodás a munkaadói járulék csökkentésének hosszú távú programjával megadta a segítséget a felzárkóztatáshoz, a legalacsonyabb fizetések kötelező emelése pedig nyomásgyakorlást jelent.

A kötelező és adható béremelések forrását ugyanakkor a cégeknek kell megtermelniük, erre pedig a kedvező gazdasági helyzet, a fogyasztás és a kereslet erőteljes emelkedéséből adódó bevételemelkedés ad fedezetet – emelte ki Parragh. A növekvő kereslet nagyobb gyártókapacitást igényel, amelyhez új munkaerő már nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Így kiemelt hangsúlyt kap a jelenlegi munkaerő megtartása, valamint a modernizálás, a hatékonyságnövelés.

– Az átlagosan 12-13 százalékos bérfelzárkózás a következő években is fennmarad, mivel ma már keresletalapú a munkaerőpiac, ennél jelentősebb emelkedést járulékcsökkentéssel lehetne csak elérni – mutatott rá az MKIK elnöke. A jelenlegi folyamatokat egyértelműen a piac generálja, ráadásul a tavalyihoz hasonló mértékű felzárkóztatást úgy lépték meg a cégek, hogy idén kisebb nyomás volt rajtuk a minimálbér és a garantált bérminimum szerényebb mértékű emelése miatt.

Sok cég ugyanakkor nem tudja garantálni a dolgozóinak ezt a mértékű felzárkóztatást, így régiónként és ágazatonként jelentősen eltérhetnek az arányok. Jellemző, hogy az értékteremtő munkakörökben emelkedtek nagyobb mértékben a fizetések, ez pedig általában magával húzza a többi dolgozó keresetét is. Parragh László hozzátette: a tendencia ugyanakkor azt vetíti előre, hogy a reálkereset-növekedés 2018-ban is 10 százalék fölött alakulhat.

A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda várakozásai szerint is 12-13 százalékot emel idén átlagosan a versenyszféra. Ebből 10 százalék körül alakul az alapbérek felzárkóztatása, a további 2-3 százalékpontot pedig a béren kívüli juttatások, valamint a pótlékok emelése jelenti.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke

A szakszervezeti vezető szerint közvetve a kedvező gazdasági tendenciák is jelentősen hatnak a bérekre, ugyanakkor a vállalatokat leginkább a munkaerő megtartása motiválja. A legnagyobb emelést – a tavalyihoz hasonlóan – az alacsony keresetűek kapják, de a nagyobb tudást igénylő munkakörök sem maradtak ki a felzárkóztatásból.

Régiós összevetésben a kelet-magyarországi cégek dolgozói százalékos arányban ugyan többet kapnak, ugyanakkor a jobban megfizetett nyugat-magyarországi alkalmazottak keresete is nő, így a különbségek az országon belül érdemben csak nagyon lassan csökkennek. Mészáros Melinda szerint ágazati összevetésben kedvező a tendencia; ahol nagyon alacsonyak voltak a bérek, vagy évek óta elmaradt a keresetek rendezése, ott jelentősen javul a dolgozók anyagi helyzete – például az édesiparban, ahol 20-30 százalékos emeléssel számolhatnak átlagosan a munkavállalók, ami megakadályozhatja az elvándorlást.

Az élelmiszeriparban – ahol szintén a dolgozók megtartása a cél – átlagosan 5-8 százalékos emelés jellemző, de bizonyos munkakörökben 10-15 százalékos felzárkózást is meglépett a foglalkoztató. A cégekkel egyedi megállapodások is születtek – részletezte a Liga elnöke. Idetartoznak a többéves bérmegállapodások, a fix összegű alapbéremelések, valamint a pótlékok növelése, kibővítése vagy a béren kívül adott juttatások összegének megemelése. Azokban az ágazatokban, ahol a szürkefoglalkoztatás aránya rendkívül magas, a mezőgazdaságban és a turizmus-vendéglátásban is emeltek a munkáltatók, ám a legtöbb dolgozó hivatalosan minimálbért vagy garantált bérminimumot kap.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke lapunknak kiemelte: a kisebb vállalkozások – ahol tudtak – szintén 12 százalék körüli emelést adtak átlagosan, az alapbér és a béren kívüli juttatás is nőtt.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke

A munkaerőhiány alakította a bérpolitikát. Az érdekképviseleti vezető kiemelte: a szakemberhiány a munkavállalókat is bátrabbá tette, ezért a vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy a konkurencia ne csábítsa el a munkavállalókat. Emellett a kedvezőtlen munkahelyi hangulat, munkakörülmények miatt is bátrabban válthatnak az alkalmazottak, így több hangulatjavító intézkedés is született.

– Az állami vállalatoknál a hároméves bérmegállapodás szerint januártól átlagosan 10 százalékkal magasabb fizetést kapnak a dolgozók – emlékeztetett Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor kiemelte: a jelentős felzárkózás mellett a jövőben tárgyalni kell egyéb intézkedésekről is, mivel a munkaerőhiány egyéb válaszokat is megkíván.

A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelése mintegy egymillió dolgozót érint, a bérmegállapodásban ugyanakkor csak 2017-re és 2018-ra volt meghatározva az emelés mértéke. Palkovics hozzátette: az őszi bértárgyalások folyamán a legkisebb bérekről, valamint a munkaerőpiaci folyamatokról ismét egyeztetniük kell az érdekképviseleteknek a kormánnyal.

Forrás: Magyar idők