A NAK az AKI és minisztériumok közreműködésével még 2016-ban végezte el az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalára vonatkozó kutatást. Az eredmények most részletesen megismerhetők. A mezőgazdaságban dolgozók közül a szakmunkásokra a legnagyobb igény az ágazatban, de a pályakezdők szakmai tudásával nem elégedettek a munkaadók. Alkalmazottként pedig a legtöbbet egy szántóföldi gazdaság középvezetőjeként lehet keresni – írja a magro.hu.

A felmért gazdaságok száma 907 volt, a legtöbb (164) üzemben a gazdaság vezetőjén kívül egy segítő családtag dolgozott. A segítő családtagok 40,4 százalékának semmilyen mezőgazdasági képesítése nem volt, főleg adminisztratív feldatokat láttak el. Az ilyen gazdaságok átlagosan 100,2 hektáron tevékenykedtek. A nem családi munkaerőt is igénybe vevő vállalkozások átlagosan 454,2 hektárt műveltek, náluk a foglalkoztatottak száma átlagosan 18 fő volt. Az idénymunkások bruttó órabére a különféle ágazatokban 500 és 1500 forint között mozgott, a legnagyobb kilengéseket pedig a szántóföldi és az állattenyésztési szektorban lehetett tapasztalni.

Az alkalmazottak közel tizedét a gépész, gépkezelő és szerelő szakmákban foglalkoztatták a vállalkozások, ezek aránya a pályakezdő, újonnan belépő dolgozók között elérte a 16 százalékot.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szakképzési Igazgatósága az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával 2016 őszén végzett az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokra kiterjedő felmérést, amelynek célja az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának átfogó vizsgálata volt. A felmérés az ágazatban jelentkező munkaerőigény, valamint a foglalkoztatottakkal szemben támasztott jelenlegi és jövőbeni elvárások meghatározására irányult. Továbbá kitért az élelmiszergazdasági vállalkozások duális szakképzési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatainak illetve javaslatainak feltárására. A felmérés ezen a hivatkozáson érhető el.

Az ágazatban aktuálisan jelentkező munkaerőpiaci problémákra összpontosító kutatás és az ennek alapján elkészülő kiadvány, amelynek kiadása a tervek szerint rendszeresen ismétlődik majd, helyzetelemzést ad az élelmiszergazdasági vállalkozások munkaerő-felhasználásának és -keresletének sajátosságairól. Ezen túl az agrár-szakképzéssel és az agrár-felsőoktatással, valamint a támogatáspolitikai eszközrendszerrel kapcsolatos szakpolitikai döntések megalapozásával az élelmiszer-gazdaságban jelentkező munkaerő-kereslet és -kínálat hosszú távú összehangolását is elősegítheti – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Mennyi fizetést kapnak a mezőgazdaságban dolgozók?

Agrármérnöki, telepvezetői és ágazatvezetői pozícióban a fizetés átlagosan bruttó 293 ezer forint volt. Az alkalmazottaknál a leggyakoribb beosztás az adminisztrátor volt, ezzel átlagosan bruttó 186 ezer forintot lehetett keresni. A második leggyakoribb munkakörben  – gépész, gépkezelő, karbantartó – 174 ezer forint körül alakult az átlagfizetés. A szakmunkások között a legjobban a kertészeti ágazatban dolgozók kerestek, ők átlagosan 157 ezer forintot vihettek haza havonta. A második helyezett 150 ezer forintos átlagbérrel az állattenyésztő, állatgondozó szakmunkás volt.

A legnagyobb igény tehát az élelmiszer-gazdaságban a szakmunkások iránt van, ám a frissen végzettek szakmai ismeretei nem megfelelőek. Ezért növelni kell a szakképzésben a gyakorlati képzési időt, továbbá az oktatott tananyagot és az oktatók tudását is frissíteni szükséges. A duális képzést a jogszabályi környezet egyszerűsítésével és az oktatási-vállalkozási terület jobb együttműködésével lehet javítani – vélik a kutatók.

Forrás: magro.hu

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció