A kampányban öntötték a pénzt az egészségügybe, a választás után viszont megindult a padlásseprés: az elvonás 20 milliárdos is lehet – írja a Népszava.

Megindult a választások utáni padlásseprés a kórházakban. A főigazgatókat egy nappal a voksolás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon parkoló, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket.

A kampányban még zsákszámra öntötte a pénzt a Fidesz az egészségügybe, most meg visszaszedi, amit tud. Novemberben 54,6 milliárd jutott a kórházak adósságrendezésére. Ezt követően további 7,6 milliárdot adtak egyszeri juttatásként a fogorvosoknak, majd áprilistól havi 130 ezer forinttal növelték az apanázsukat. Húsz milliárdot vitt el a költségvetési tartalékból az is, hogy az érdekképviseletek nyomására előrehozták a szakdolgozók korábban kialkudott 8 százalékos béremelését. Ez ugyanis csak novembertől lett volna esedékes.

A most célkeresztbe került tartalék úgy keletkezett: a szociális hozzájárulási adót tavaly öt százalékkal csökkentették, így a kórházaknak a tervezettnél kevesebb járulékot kellett kifizetniük az intézményekben dolgozók után. Ezt a különbözetet eddig nem költhették el, csak gyűjtögethették egy külön számlára. Ez az összeg intézményenként mára akár több százmillió, összesen pedig akár húsz milliárd forint is lehet. A főigazgatók eddig azt remélték, hogy egyszer majd azt mondja valaki: fogják, és költsék el a kórházra. Utalják át a hitelezőknek, vagy fessenek ki belőle néhány kórtermet. S miután már egy éve más utasítás nem jött, van olyan főigazgató, aki el is költötte.

Így a kórházfenntartó mostani felhívása meglehetős riadalmat keltett. A főigazgatók nem is értelmezik egyformán az utasítás szövegét: van aki szerint, ha törik, ha szakad, be kell fizetni a szociális hozzájárulási adóból összegyűlt megtakarítást. És vannak, akik úgy vélik: amíg adóssága van a kórházának, addig nincs olyan pénze, amit nem terhel kötelezettség.

A lapunknak nyilatkozó egyik kórházi vezető azt mondta: aki félretette, annak cserébe nőtt az adósságállománya, illetve, akinél a tavalyi konszolidáció csak részleges volt, mostanra már az is sokkal tartozik.

Ezt bizonyítják a Magyar Államkincstár adatai is. Az év végi konszolidáció után február végén ismét 23 milliárd forint volt a kórházak adóssága. A kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás. Azt pedig nemrég a Napi.hu számolta ki, hogy a megkezdett bérfelzárkóztatás folytatása meg is roppanthatja az ágazatot. Az elmúlt négy évben a költségeken belül a bérek aránya 40-ről 50 százalékra nőtt. A dologi kiadások lényegében nem nőttek, ami a felhasználható anyagok és eszközök korlátozása révén már hátráltatja a gyógyítást. Elemzésük szerint a következő ciklusra válaszúthoz érkezett az ágazat. Ha a folytatódó bérfelzárkóztatás a dologi kiadások további visszafogásával jár, az „padlóra küldheti” a közellátást.

Forrás: Népszava

A Népszava cikkéhez az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a következőket fűzte:

A befizetési kötelezettség nem elvonás. A 2017-es költségvetés tervezésekor nem volt ismert, hogy a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkenni fog, így minden költségvetési szerv a K2 „Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó" előirányzaton 5%-kal magasabb forrást kapott, mint amennyit ténylegesen felhasználnia kellett.

A központi költségvetés intézményei évente készítenek költségvetést, éves keretből gazdálkodnak, működésük fedezetét az államháztartási gazdálkodás szerint úgy nevezett előirányzati rovatokon kapják a tényleges felhasználási célnak megfelelően. Kapnak előirányzatot személyi kifizetésre, járulékra, dologi kifizetésekre, beruházásokra, felújításokra. Mindez azért történik így, szigorúan szabályozva, hogy az intézmények működése minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen, a különböző célokra adott források a maguk helyén, ellenőrizhetően kerüljenek felhasználásra.

Az egészségügyi intézmények az elmúlt időszakban számos plusz forrást kaptak, béremelések történtek, általánosságban emelkedett a finanszírozás, beruházásokra, felújításokra kaptak fedezetet fenntartói támogatás formájában az irányítószervtől (EMMI), és egyéb kormányzati forrásokból külön-külön kormánydöntésekkel. Ezen kívül több tucat Európai Uniós fejlesztési projekt és az Egészséges Budapest Program is folyamatban van, amelyek mind-mind többletforrást hoznak az ágazatba.

Az el nem költött szociális hozzájárulási adó-megtakarítás visszautalása azt a célt szolgálja, hogy a Kormány továbbra is átláthatóan, a valós szükségeknek megfelelően adhasson forrást azoknak az intézménynek és olyan célra, akiknek, amire ténylegesen szükségük van.