Magyarországon jelenleg is komoly különbségeket láthatunk a munkanélküliség és a keresetek tekintetében. Vannak megyék, ahol gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot láthatunk (Vas, Veszprém, Pest), miközben máshol 8% feletti munkanélküliséget (Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) mértek. A nettó kereset több mint 100 ezer forinttal magasabb legjobban fizető régióban, mint a legrosszabbul teljesítő megyében. A munkaerőpiaci folyamatokat a KSH Fókuszban a megyék 2017 I-IV. negyedév című kiadványa alapján mutatja be a Portfolio.

Magyarország kelet-nyugati kettészakadása nem újdonság, azonban érdekes, hogy egyes megyékben továbbra is magas a munkanélküliség, miközben mindenki munkaerőhiányra panaszkodik. Vannak olyan megyék, ahol már lasszóval sem lehet dolgozókat találni, ilyen pl. Veszprém (1,7), Vas (1,8), és Budapest (2,1), ahol a munkanélküliségi ráta a tavalyi negyedik negyedévben jóval alulmúlja az országos 3,8%-os átlagot. Ezekben a régiókban gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról beszélhetünk, és nem meglepő, hogy a vállalatok képtelenek betöltetni az üres álláshelyeket.

A Dunától nyugatra fekvő országrészben csak Somogy és Baranya lóg ki a sorból, itt ugyanis 8,4, illetve 6,9%-os munkanélküliségi rátát láthatunk. A Dél-Dunántúl egyébként Magyarország egyik legrosszabbul teljesítő régiója az elmúlt években a GDP-növekedés alapján, ebben a régióban egyedül Tolna az a megye, amelyik pozitív irányba kilóg a sorból, itt 2,2% a munkanélküliségi ráta.

A keleti országrészben Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkanélkülisége magas, az országos átlag kb. duplája (7,9, illetve 8,2%), de Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar is legalább 5%-os munkanélküliségi rátát tudhat magáénak. Mindez azt mutatja, hogy vannak még régiók, ahol magas a munkanélküliségi ráta. Ezzel együtt nem mondhatjuk, hogy ezekben a térségekben ne lenne munkaerőhiány, hiszen a képzett dolgozókból ott is hiány van bizonyos ágazatokban. Leegyszerűsítve: (1) akinek jelenleg most nincs munkája, az az elsődleges munkaerőpiacon már nagyon nehezen foglalkoztatható, illetve, (2) az alacsony munkaerő-mobilitás továbbra is akadályozza az elhelyezkedést.

A foglalkoztatási adatok is arról árulkodnak, hogy Budapesten, valamint Nyugat-Magyarországon láthatunk magas foglalkoztatási rátát, 60% felettit a 15-74 éves korosztályban.

Az ország keleti részében és a Dél-Dunántúlon vannak a legalacsonyabb adatok. Az sereghajtó Somogy, ahol 50% alatti a foglalkoztatási ráta.

Hasonló kettészakadást láthatunk a keresetekben is. Budapesten lehetett a legtöbb pénzt hazavinni 2017-ben, 250 600 forintot, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopronban lehetett 200 ezer felett keresni, egészen pontosan 204 700 forintot. A nyugati országrészben több megyét is találunk, ahol 180 ezer forintnál több maradt a borítékban (Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas), keleten ugyanakkor csak Heves megyében számíthattak legalább ennyi pénzre a dolgozók.

A legkevesebb pénzt Szabolcs-Szatmár-Beregben (137 700 forint) és Békés megyében (146 300) kapják az emberek, de Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is alig haladja meg a 150 ezret a nettó kereset. A nyugati országrészben csak egy olyan megyét láthatunk, ahol ilyen alacsony a kereset, ez pedig Zala (156 500 forint).

A többi megyében jórészt 160-180 ezer forint között lehetett keresni tavaly. Érdemes kiemelni, hogy az országos átlagos nettó kereset 197 500 forint volt, amit csak Budapest és Győr-Moson-Sopron tudott meghaladni, Komárom-Eszter is csak megközelítette ezt a szintet (194 200 forint).

Forrás: Portfolio

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció