Magyarországon jelenleg is komoly különbségeket láthatunk a munkanélküliség és a keresetek tekintetében. Vannak megyék, ahol gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot láthatunk (Vas, Veszprém, Pest), miközben máshol 8% feletti munkanélküliséget (Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) mértek. A nettó kereset több mint 100 ezer forinttal magasabb legjobban fizető régióban, mint a legrosszabbul teljesítő megyében. A munkaerőpiaci folyamatokat a KSH Fókuszban a megyék 2017 I-IV. negyedév című kiadványa alapján mutatja be a Portfolio.
Magyarország kelet-nyugati kettészakadása nem újdonság, azonban érdekes, hogy egyes megyékben továbbra is magas a munkanélküliség, miközben mindenki munkaerőhiányra panaszkodik. Vannak olyan megyék, ahol már lasszóval sem lehet dolgozókat találni, ilyen pl. Veszprém (1,7), Vas (1,8), és Budapest (2,1), ahol a munkanélküliségi ráta a tavalyi negyedik negyedévben jóval alulmúlja az országos 3,8%-os átlagot. Ezekben a régiókban gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról beszélhetünk, és nem meglepő, hogy a vállalatok képtelenek betöltetni az üres álláshelyeket.
A Dunától nyugatra fekvő országrészben csak Somogy és Baranya lóg ki a sorból, itt ugyanis 8,4, illetve 6,9%-os munkanélküliségi rátát láthatunk. A Dél-Dunántúl egyébként Magyarország egyik legrosszabbul teljesítő régiója az elmúlt években a GDP-növekedés alapján, ebben a régióban egyedül Tolna az a megye, amelyik pozitív irányba kilóg a sorból, itt 2,2% a munkanélküliségi ráta.
A keleti országrészben Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkanélkülisége magas, az országos átlag kb. duplája (7,9, illetve 8,2%), de Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar is legalább 5%-os munkanélküliségi rátát tudhat magáénak. Mindez azt mutatja, hogy vannak még régiók, ahol magas a munkanélküliségi ráta. Ezzel együtt nem mondhatjuk, hogy ezekben a térségekben ne lenne munkaerőhiány, hiszen a képzett dolgozókból ott is hiány van bizonyos ágazatokban. Leegyszerűsítve: (1) akinek jelenleg most nincs munkája, az az elsődleges munkaerőpiacon már nagyon nehezen foglalkoztatható, illetve, (2) az alacsony munkaerő-mobilitás továbbra is akadályozza az elhelyezkedést.
A foglalkoztatási adatok is arról árulkodnak, hogy Budapesten, valamint Nyugat-Magyarországon láthatunk magas foglalkoztatási rátát, 60% felettit a 15-74 éves korosztályban.
Az ország keleti részében és a Dél-Dunántúlon vannak a legalacsonyabb adatok. Az sereghajtó Somogy, ahol 50% alatti a foglalkoztatási ráta.
Hasonló kettészakadást láthatunk a keresetekben is. Budapesten lehetett a legtöbb pénzt hazavinni 2017-ben, 250 600 forintot, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopronban lehetett 200 ezer felett keresni, egészen pontosan 204 700 forintot. A nyugati országrészben több megyét is találunk, ahol 180 ezer forintnál több maradt a borítékban (Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas), keleten ugyanakkor csak Heves megyében számíthattak legalább ennyi pénzre a dolgozók.
A legkevesebb pénzt Szabolcs-Szatmár-Beregben (137 700 forint) és Békés megyében (146 300) kapják az emberek, de Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is alig haladja meg a 150 ezret a nettó kereset. A nyugati országrészben csak egy olyan megyét láthatunk, ahol ilyen alacsony a kereset, ez pedig Zala (156 500 forint).
A többi megyében jórészt 160-180 ezer forint között lehetett keresni tavaly. Érdemes kiemelni, hogy az országos átlagos nettó kereset 197 500 forint volt, amit csak Budapest és Győr-Moson-Sopron tudott meghaladni, Komárom-Eszter is csak megközelítette ezt a szintet (194 200 forint).
Forrás: Portfolio
