A nyugdíjak esetében azok mértékének területi eloszlása is fontos, hiszen egyes megyék között óriási különbségek mutatkoznak. Ehhez nem kis köze van a területi átlagbérek közötti különbségek növekedésének, amely 2017-ben 48,6 százalékos szakadékot mutatott. Ebből az is következik, hogy a nagyon alacsony nyugdíjak problémája még nem került a felszínre - derül ki a Policy Agenda (PA) legfrissebb elemzéséből.

A kormány a választások előtt pár héttel "megrendelte" az Idősügyi Tanácstól, hogy ismét kapjanak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. Közben az ellenzéki pártok nyugdíjminimum-emelést követlenek és ígérnek.

A Policy Agenda (PA) heti elemzésében egy harmadik aspektusát vizsgálja meg a témának, ez pedig a területi egyenlőtlenségek növekedése a nyugdíjasok között. A nyugdíjak mértéke ugyanis szoros kapcsolatban van a bérek alakulásával, ezért ha növekedik a területi átlagbérek közötti olló, akkor ez megjelenik a nyugdíjaknál is.

A megyék közötti fizetésbeli különbségeket vizsgálva kiderül, hogy az 2010 és 2017 között jelentősen szétnyílt: a második Orbán-kormány idejének elején Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 15 százalékos volt a nettó átlagbérek különbsége, 2016-ra ez 54,2 százalékra nőtt. Ezt a szakadékot a minimálbér emelése tavaly év végén kicsit csökkentette, melynek következtében már "csak" 48,6 százalékos a különbség.

Mintha két havi nyugdíjjal többet fizetnének az egyik megyében

Ez a bérkülönbség megjelenik a nyugdíjaknál is, igaz nem olyan mértékben, mint a béreknél - legalábbis egyelőre - hívja fel a figyelmet a Policy Agenda. Míg 2010-ben a Győr-Moson-Sopron megyére számítható öregségi nyugdíj átlaga és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adott ugyanilyen juttatás között 5,4 százalék volt a különbség, addig ez hat év alatt 6,5 százalékra nőtt.

A PA ugyanakkor kiemeli, hogy nem ez a legnagyobb differencia. Budapestet nem számítva (annak kiemelkedő gazdasági helyzetét figyelembe véve), ha a legjobb és a legrosszabb átlagnyugdíjat adó megyéket összehasonlítjuk, akkor azt lehet látni, hogy 2016-ban Fejér megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye között 16 százalék a különbség. Ez olyan, mintha két havi nyugdíjjal többet fizetnének a Fejér megyében élő nyugdíjasoknak, mint a keleti országrész megyéiben élőknek - jegyzi meg az elemzés, amely azt is hozzáteszi, hogy a nyugdíjak közötti különbség ebben a területi viszonylatban 5 százalékponttal nőtt az Orbán-kormány regnálása alatt.

Forrás: Policy Agenda

Mennyit költenek nyugdíjra a megyék?

Az elemzők azt is megnézték, hogy egy-egy megyében mennyi az öregségi nyugdíjra fordított pénzek és a megtermelt GDP aránya. A Budapesten megtermelt GDP-nek 1995 és 2016 között évi átlagban 4,9 százalékát költötték öregségi nyugdíjakra, ami egy viszonylag kiegyensúlyozott sávban mozgott a vizsgált mintegy 20 éves időszakban. Budapesten kívül egyetlen megye van, amely hasonló mutatóval rendelkezik: Győr-Moson-Sopron megye, ahol a GDP-nek az 5,9 százalékát teszi ki az öregségi nyugdíjak összege.

A többi megyében mindenhol 8 százalék felett van ez az arány. Ha a kelet-nyugat összehasonlítást végezzük el (Budapest nélkül), akkor a nyugati országrészben 9,66 százalék az öregségi nyugdíjak GDP-aránya, míg keleti megyék átlagában ez 11,3 százalék. Ez az összehasonlítás azért fontos, mert azt mutatja, hogy még az alacsonyabb nyugdíjszint megtermelése is milyen erőfeszítést jelent a nehezebb helyzetben lévő régiók számára.

Még csak most jön a feketeleves

Mivel az alacsonyabb bért keresők nem feltétlenül most mennek nyugdíjba, hanem évek során folyamatosan érik el majd a már 65 évre emelkedett nyugdíjkorhatárt, ezért a növekvő nyugdíjkülönbségek még csak ezután fognak jelentkezni - jegyzik meg az elemzők.

Az erre a helyzetre adott válasz társadalompolitikai értékválasztás kérdése.

• Az egyik lehetőség, hogy a kormányzat nem avatkozik bele a folyamatokba, és tudomásul veszi a folyamatosan növekvő területi egyenlőtlenséget.
• A másik lehetőség, hogy egyszerre próbálja meg a bérek kiegyenlítését, és a kisnyugdíjak helyzetének megoldását felvállalni.

Segít a minimálbér-emelés vagy a nyugdíjminimum?

A PA elemzői rámutatnak, hogy az egykulcsos adó azokban a megyékben emelte meg jobban a nettó béreket, ahol a gazdasági szerkezet erősebb, így a keleti megyék hátrányba kerültek. Ezen a tényen idei-óráig szépít a minimálbér emelése, de a különbségeket nem tudja tompítani jelentősen.

A kisnyugdíjak emelése (akár nyugdíjminimum, akár speciális korrekciós program segítségével) a már nyugdíjba mentek helyzetének javítását eredményezheti. Az említett két lépés azonban egyszerre hozhat társadalmi egyenlőség szempontjából változást - mutatnak rá az elemzők.

Az alacsony bérek, az alacsony nyugdíjak közvetlen hatással vannak a helyi gazdaságra. Ennek jeleit látjuk például a kistelepülések kisboltjainak bezárásába is. Ha Budapestről, és a fejlettebb gazdasági térségekből képletes módon nem "csoportosít" át az állam GDP-t a nehezebb helyzetben lévő térségekbe, és nem próbál területi kiegyenlítődést elérni, akkor növekedni fog az egyenlőtlenség, ami a belső elvándorlással, rosszabb egészségügyi mutatókkal, romló munkaerő-piaci aktivitással jár majd.

Ennek jeleit látjuk már abban is, hogy 2010 és 2017 között Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye népességszáma nőtt, míg az országos átlag 2 százalékos csökkenést mutat. A helyzet Baranya, Békés és Nógrád megye esetében a legrosszabb, ahol 6 százalék feletti népességcsökkenés volt az elmúlt hét évben.

Forrás: napi.hu