Megtört a fiatalkorúak képzettségének javuló trendje - derült ki az MTA kutatásából, melyet  a Portfolio ismertetett. Hosszú ideig nőtt a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok aránya és csökkent az alacsonyabb képzettségűeké, mindkét trend megállt, sőt, kissé visszafordult. További kellemetlen hír, hogy az elmúlt években nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.

Megfordult a hosszú ideig tartó kedvező trend a fiatalok képzettségét tekintve, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a Portfolio már bemutatta: egyre kevesebben járnak felsőoktatásba és csökken a diplomások száma is.

A 20-24 éves korosztály iskolai végzettségében az elmúlt néhány évben kedvezőtlen folyamatokat láthatunk. "Megtörni látszik az a korábban hosszabb időszakon keresztül megfigyelhető trend, hogy a fiatal népességen belül folyamatosan növekedett a magasabb végzettségűek aránya" - írja az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatása, kiemelve, hogy az utóbbi években az alacsonyabb végzettségűek aránya kezdett nőni.

Az általános iskolai végzettségű fiatalok aránya a 2005-ben mért 17-ről 2014-ig 14 százalékra csökkent, majd nőni kezdett, 2016-ban 16,5 százalék volt. A szakiskolai végzettségűek aránya 20-ról 13 százalékra csökkent 2005 és 2012 között, majd nőni kezdett, 2016-ban 14,5 százalék volt. Ennek megfelelően az érettségizettek aránya 2005 és 2012 között 56,5 százalékról 62 százalékra nőtt, majd csökkenni kezdett, 2016-ban 60,5 százalék volt.

A felsőfokú végzettségűek aránya viszonylag csekély a 20-24 évesek között, mivel sok fiatal későbbi életkorban végez a felsőfokú képzési rendszerben. Ugyanakkor az látható, hogy 2005 és 2014 között a felsőfokú végzettségűek aránya 6,5-ről 9,7 százalékra nőtt, majd csökkenni kezdett, 2016-ban 8,5 százalék volt.

Megyék szerinti bontásban jelentős különbségek figyelhetők meg. Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20-24 éves népesség több mint 20 százalékának volt csak legfeljebb általános iskolai végzettsége 2016-ban. Ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 5, Csongrád megyében pedig 6 százalék volt.

A korai iskolaelhagyók aránya ezzel párhuzamosan átmeneti csökkenés után (2006 és 2010 között) növekedésnek indult. (Az Európai Bizottság definíciója szerint azokat a 18-24 éves fiatalokat tekintik korai iskolaelhagyónak, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben.)

Nem meglepő módon a közfoglalkoztatási program felfutásával nőtt a fiatal közmunkások száma, ebben ugyanakkor szerepet játszhatott a tankötelezettségi korhatár csökkenése is.

A 15-19 éves korcsoportban a megyék egy részében nincs közmunkás a fiatalok között. Baranya megyében viszont a 15-19 éves fiatalok 4 százaléka dolgozott közmunkásként 2016-ban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2,7 százalékuk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 2 százalékuk.

A 20- 24 évesek között Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében 8 százalék feletti a közmunkások aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig megközelíti a 8 százalékot. A 25-29 évesek körében Baranya megyében (12 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (11 százalék) dolgoztak a legnagyobb arányban közmunkásként.

Jó hír azonban, hogy a nem dolgozó és nem is tanuló fiatalok aránya csökkent az időszakban összességében. A 20-24 éves korosztályban a 2009-es 21 százalékról 15 százalék közelébe csökkent, ennek mintegy felét magyarázhatja a közmunkaprogramok kiszélesedése.

Forrás: Portfolio