Jelentős hátrányt szenvedtek a 2000-es években az oktatásban dolgozó pedagógusok. Bérüket tekintve nem csak európai kollégáik előzték meg őket, de még az azonos végzettséggel rendelkező, de más munkakörben tevékenykedő társaik is sokkal többet kerestek náluk – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című tanulmánykötetéből – írja a Világgazdaság.

Alig pár éve szinte egész Európa megelőzte Magyarországot a pedagógusoknak járó munkabér tekintetében. A különböző oktatást szolgáló intézményekben dolgozó szakemberek fizetése, hiába rendelkeztek diplomával, az egyéb munkakörben dolgozó, de azonos végzettséggel rendelkezők bérétől is elmaradt – derül ki az MTA „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című tanulmánykötetéből.

Pár éve még a lista végén kullogtunk

A nemzetközi szervezetek (OECD, Eurostat) az elmúlt néhány évben kezdtek adatokat gyűjteni a tanárok tényleges keresetéről, korábban csupán a besorolás szerinti bérükről gyűjtöttek adatokat – írja az MTA kiadványa. A felmérésekből kiderült, hogy

2015-ben a magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete valamennyi oktatási szinten rosszabb volt, mint az európai átlag,

és csak néhány ország volt mögöttünk a rangsorban, oktatási szintek szerint felfelé haladva egyre rosszabb helyen álltunk az európai országok sorrendjében.

• Az óvodában dolgozó pedagógusok csak négy európai országban (Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Észtország) kerestek kevesebbet mint Magyarországon.
• Az alsó tagozat és a felső tagozat tanárai három európai országban (Csehország, Szlovákia, Olaszország),
• míg a középiskolai oktatásban dolgozók két országban (Csehország, Szlovákia) kerestek kevesebbet magyar társaiknál.

Ráfért a tanárokra a béremelés

Az MTA kiadványából kiderül, hogy „a főiskolai végzettségű pedagógusok relatív kereseti helyzete jobb az egyéb munkakörökben dolgozó főiskolai végzettségűekhez képest, mint az egyetemi végzettségűeké”.

Mindkét csoport relatív kereseti helyzete jelentősen javult 2001 és 2003 között, az átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti alapbéremelést követően. 2003-ban a főiskolai végzettségű tanárok fizetése a főiskolai végzettségű egyéb munkakörben dolgozókénak a 71, míg az egyetemi végzettségű pedagógusok bére az egyéb munkakörben, de azonos értékű diplomával dolgozók keresetének 64 százaléka volt.

A következő 10 évben a helyzet viszont romlott: a főiskolai végzettségű tanárok az egyéb főiskolai végzettségűek bérének csak az 56, míg az egyetemi végzettségű oktatók az egyéb diplomával rendelkezők fizetésének 47 százalékát keresték.

Javulás csupán 2014-ben állt be, amikor nagyarányú pedagógusbér-emelésre került sor.

Ekkortól már a főiskolai végzettségű tanárok az egyéb foglalkozású, de ugyanilyen papírral rendelkezők keresetének 81, míg az egyetemi végzettségű tanárok az egyéb foglalkozást űzők 63 százalékára zárkóztak fel.

Fogynak a pedagógusok

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, tavaly jóval több pedagógushallgatót vettek fel a felsőoktatásba, mint korábban. Amíg négy-öt évvel ezelőtt 6-8 ezer hallgató került be erre a szakra, addig most már 11 ezren szeretnének ilyen végzettséget szerezni. Ugyanakkor a pedagógusok száma folyamatosan fogyatkozik, egyes becslések szerint hat-nyolc éven belül 40 ezer pedagógus vonulhat nyugdíjba.

Forrás: Világgazdaság