A teljes, megnövelt fizetést először márciusban kapják majd meg a dolgozók, akkor áll helyre a rend – mondta Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke.

 Az Országos Mentőszolgálatnál senki nincs, akinek az alapbére kétszázezer forint alatt lenne, mivel a bértábla összecsúszását kiküszöböltük – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) elnöke. Beszélt arról is, a döntéshozókkal a sztrájktárgyalásokon részben rendezték az új munkaruhák kérdését, amelyek várhatóan áprilisban érkeznek a szolgálathoz. Ami kimaradt, az a munkacipők beszerzése, erről folytatódik az ágazati szintű tárgyalás.

– Több cikk is megjelent arról az utóbbi időben, hogy a január végén bejelentett egészségügyibér-emelés nem érkezett meg az érintettekhez. Az érdekvédő szervezetek és stratégiai partnereik hosszú ideje tárgyalnak a minisztérium képviselőivel egyebek mellett erről is. Hol tart ez a folyamat?

– Amikor két évvel ezelőtt elindult az egészségügyi sztrájktárgyalás-sorozat, mi az egyeztetést választottuk ahelyett, hogy tüntetnénk. Ennek eredményeként az Országos Mentőszolgálatnál dolgozók 2016 óta, vagyis tizenhat hónap alatt hatvanhét százalékos béremelést kaptak. A legalacsonyabb, középfokú végzettségű mentőápolónak tizenhat hónap alatt 71 950 forinttal nőtt a bruttó fizetése. Aki nem kezdő mentőápoló, annál százezres nagyságrendű az emelés. A bérhátrányunk egyik okozója egyébként az volt, hogy a szakmai minimumrendelet szerint a közalkalmazotti bérezési fokozathoz elég a középfokú végzettség, és nem kell emelt szintű szakképesítés. Két éve azonban ez is változott, tehát aki megszerzi az OKJ-s emelt szintű szakképesítést – ami a legmagasabb, diplomát nem adó szakápolói végzettség –, az már magasabb bérbesorolásba kerül. Akik ide tartoznak, nyolcvannégyezertől száznegyvenezer forintig kaptak emelést.

– A mentőtisztek esetében is elmondható ugyanez?

– A kezdők tizenhat hónap alatt százezer forintos emelést kaptak, akiknek pedig évtizedes munkaviszonyuk van, körülbelül bruttó százötvenezer forinttal nőtt a fizetésük.

– Éppen az előmenetel kapcsán merül fel azonban az a probléma, hogy összecsúszott a bértábla, így nem arányosak a fizetések sem.

– Igen, ez valóban így van, akárcsak a többi egészségügyi dolgozó esetében. A mentődolgozók 2016 szeptemberében kaptak 26,5 százalékos emelést, ami azért volt kevésbé érzékelhető számukra, mert húsz százalék arra ment el, hogy a bértábla belső aránytalanságait kiküszöböljük, ugyanis rendkívül hektikus volt. Most viszont, mivel ezt sikerült rendbe hozni, erre épült rá a tizenkét, a tíz- és a kétszer nyolcszázalékos növekedés, s ez már tisztán érzékelhető. Szerepet játszott a kusza helyzet kialakulásában a garantált bérminimum emelése is, ami a mentődolgozók esetében a C fizetési kategóriát érinti, tehát csak az érettségivel nem rendelkező, középfokú szakképzettséggel bírók bérhelyzetét „zavarta össze”. Mivel a tízszázalékos emelés a mentődolgozóknál az alapbérhez csapódott, ezért nálunk senki nincs, akinek az alapbére kétszázezer forint alatt lenne, s ezzel a bértábla összecsúszását kiküszöböltük.

– Mennyire érzik elégnek a mentődolgozók a többletet?

– Fontos tudni, hogy a legutóbbi emelés még nem érkezett meg az érintettekhez, február 20-án fog, akkor is csak egyelőre az alapbér-különbözet. A teljes megnövelt fizetést először márciusban kapják majd meg a dolgozók, akkor áll helyre a rend, ugyanis a mozgóbérek is már az emelt alaphoz képest lesznek kiutalva. Mozgóbér például az éjszakai műszakpótlék vagy a túlóra.

– Milyen követeléseik vannak még a tárgyalásokon?

– Az ágazati sztrájktárgyaláson – a bérmegállapodás mellett – további témákban is megállapodtunk. Például béren kívüli juttatások biztosítása, munka- és védőruházati juttatás felülvizsgálata, a béremelés kiterjesztése az alapellátásban foglalkoztatottakra, a védőnőkre, a háttérszolgáltatást nyújtó gazdasági, műszaki, ügyviteli és fizikai dolgozókra. Elértük például, hogy az idén a kormány már a mentőszolgálatnál is átvállalta a kötelező szakdolgozói kamarai tagdíjat, ami nem nagy összeg, de komoly jelzésértéke van. Ami még megoldatlan, az a mentődolgozók munkaruhaügye. Ezekről már lezajlott egy sikeres tender, az új munkaruhák pedig várhatóan áprilisban érkeznek a szolgálathoz. Ami kimaradt, az a munkaruha mosatása és a munkacipők beszerzése, amiről folytatódik az ágazati szintű tárgyalás, ahogy napirenden van a többi, a munkakörülmények javítására vonatkozó követelésünk is. Jelenleg a munkacipőre és a munkaruha mosatására jelképes összegű támogatást kapnak a dolgozók éves szinten. Hozzá kell tennem azt is, hogy kizárólag a mentőszolgálatnál a héten aláírt tízszázalékos emelésbe beletartoznak a mentőszolgálat műszaki és gazdasági dolgozói is.

– Mi a végcél a döntéshozókkal való egyezkedésben?

– A hosszú távú tervünk az, hogy az egészségügyi ágazatban, így nálunk is, a dolgozók fizetése elérje az uniós átlag hetvenöt százalékát. A nemzetgazdasági átlagot tekintve az egészségügyi bérek a tizennegyedik helyről a tizedikre kerültek. Az egészségügyi államtitkárság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről a nyitottság megvan a további változáshoz, innentől kezdve a gazdaság teljesítőképességén és a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyásán is múlnak a döntések. A tárgyalások alapja a bizalom: az előrelépést mutatja a napokban aláírt megállapodás módosítása is. Ennek értelmében az ágazati béremelés összegét a dolgozónak meg kell kapnia, annak mértékét a munkáltató a korábbi illetménykiegészítés terhére nem számíthatja be. Vagyis senki sem kaphat kevesebb vagy ugyanannyi bért, mint a bérintézkedés előtt.

Forrás: Magyar Hírlap