A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága – írja a Blokkk.

 A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
bérköltség  (milliárd forint) 454 475 501 564 640 (várható éves) 141%
alkalmazottak létszáma (ezer fő) 179 183 187 193  196 (november) 109%
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:

munkaórák 2013 2014 2015 2016 2017
összes 301 309 314 327 328*
teljes munkaidő 247 254 262 278 279
részmunkaidő 54 55 52 49 49*
előbbiekből túlóra 3,9 4,4 4,9 5,7 5*
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások

 A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.

 Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.

 És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.

 Túlóra: az drága

 A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.

 A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.

 És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.

Forrás: Blokkk

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció