A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága – írja a Blokkk.
A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.
A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.
Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2017/2013 | |
bérköltség (milliárd forint) | 454 | 475 | 501 | 564 | 640 (várható éves) | 141% |
alkalmazottak létszáma (ezer fő) | 179 | 183 | 187 | 193 | 196 (november) | 109% |
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes |
Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.
Megmerevedett a boltos munkaerőpiac
A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:
munkaórák | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
összes | 301 | 309 | 314 | 327 | 328* |
teljes munkaidő | 247 | 254 | 262 | 278 | 279 |
részmunkaidő | 54 | 55 | 52 | 49 | 49* |
előbbiekből túlóra | 3,9 | 4,4 | 4,9 | 5,7 | 5* |
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások |
A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.
Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.
És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.
Túlóra: az drága
A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.
A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.
És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.
Forrás: Blokkk