Telt házas terem, és viszonylag élénk vita mellett zajlott le a hazai egészségügy égető kérdéseiről rendezett konferencia kedden, a Millenium Intézet szervezésében. Sajnos Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár az utolsó percben elhárította a felkérést, de ehhez már hozzászokhattunk – mondta a szervező képviseletében Pulai András, arra utalva, hogy a kormány képviselői rendszerint lemondják a hasonló, szakmai konferenciákat – írja a 24.hu.

Andor László rövid felvezetőjében siralmasnak nevezte, hogy tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, amely arra volt elég, hogy hazánkat még a sereghajtó Görögország is leelőzze. Eközben a csehek elérték a nyugat-európai országok szintjét. A 35 ország egészségügyi ellátását összevető lista elején Hollandia és Svájc stabilan őrzi vezető helyét, mi a 30. helyre csúsztunk vissza. Azért szerveztek konferenciát, hogy szakérőkkel megvitassák, hogyan lehetne javítani a helyzeten, mondta.

Lantos Gabriella a Róbert Magánkórház operatív igazgatója azzal kezdte előadását, hogy szerinte az egészségügy jól ismert problémáit egy év alatt meg tudná oldani a kormányzat.

Lantos korábban élénken kritizálta az orvosbárókat az Indexnek írt elemzésében, amellyel nagy vihart kavart. A cikkben diagnózist adott, most megoldási javaslatokat is mondott, ezért elsősorban az ő előadását ismertetjük részletesebben.

Lantos arról beszélt, hogy:

  • van elég forrás az egészségügyben, csak nem jól osztják el,
  • a jelenlegi rendszer fenntartása – azaz az átalakítások akadályozása – az orvosbárók érdeke.

Szerinte a problémákat egy, a szakma többsége által elfogadott modellel (copayment) lehetne orvosolni leginkább. Ennek lényege, hogy egységes alapdíjat kellene bevezetni, mert a jelenlegi társadalombiztosítás az alkalmazottakra terheli az egészségügy fenntartásának költségeit, amely a társadalom elöregedésével fenntarthatatlanná válik.

Az általa javasolt átalakítás fontos eleme, hogy az egészségügyi alapdíjat a nyugdíjasok is fizetnék, nemcsak az alkalmazottak.

Jelenleg többek között a tanítónők, az állami hivatalnokok vagy a multicégek és más cégek alkalmazottai finanszírozzák döntően az egészségügyet – fogalmazott Lantos, ellenben a nyugdíjasok, kismamák, kiskorúak, vállalkozók, 7110 forintos egészségügyi szolgáltatási díjat fizetők potyautasnak tekinthetők. Számításai szerint a rendszer fenntartásához évi 6 millió befizetőre lenne szükség, és a nettó jövedelemből vonnák le az alapdíjat, mondta.

Arról, hogy pontosan mennyi lenne az alapdíj, illetve a javaslat további részleteiről bővebben ebben a cikkünkben olvashat >>

Fontos a kiegészítő biztosítás

Lantos szerint az egységes egészségügyi alapdíjért cserébe minden biztosítottnak egészségügyi alapcsomag járna. Aki ennél többet, minőségibbnek vélt orvosi vizsgálatot szeretne, kiegészítő biztosítást köthet. Lantos a szabad orvosválasztást azért venné ki az alapcsomagból, mert szerinte ez csak Budapesten probléma, vidéken nagyon szűk körben vagy egyáltalán nem lehet válogatni az orvosok között. Hozzátette: az, hogy milyen orvosi szolgáltatások tartoznának az alapcsomagba (prevenció, diagnosztika, rehabilitáció, sürgősségi ellátás, stb.) további szakmai kidolgozást igényelnek.

Az alapdíjas rendszer megszüntetné annak a lehetőségét, hogy

  • az orvosok, akik az állami ellátásban dolgoznak, vállalkozók legyenek, azaz magánkórházban is dolgozhassanak (miközben használják az állami infrastruktúrát). Az állam bérleti szerződéseket kötne az eszközeire, ingatlanjaira a magánkórházakkal.
  • annak az orvosnak, aki maradna az állami ellátásban, viszont nagyon sok fizetést, nettó 1 és 2 millió forint közöttit kellene kapnia, de legalább a csehek fizetési szintjét el kellene érnie, mondta. Értelemszerűen az ápolók fizetését is jelentősen meg kellene emelni.

Lantos Gabriella kifejtette: az egészségügyi rendszer átalakítását érdeksérelem nélkül nem lehet megúszni. Ha nincs átalakítás, akkor nincs miből bért fizetni, mondta. A helyzet olyan súlyos, hogy csak radikális amputációval gyógyítható, és a kormány akár egyetlen év alatt jó irányba állíthatná az egészségügyet, mondta.

A hálapénz bűncselekmény

Lantos bűncselekménnyé minősítené a hálapénzt, annak adását és kapását is. Úgy vélte, a magyar egészségügyben dolgozó orvosbárók évente sok millió forint adózatlan jövedelemhez jutnak a hálapénznek és a mostani rendszer feudális viszonyainak köszönhetően. Korábban azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy szerinte 30 ezer orvosból 3-5 ezer orvosbáró lehet, akik éves szinten, fejenként 12-100 millió forint „mellékesre” tesznek szert a hálapénzből.

További probléma, hogy a hazai kórházi rendszer széttagolt, nem hatékony, minden orvosbáróra jut egy műtő, egy kórházi részleg.

A sürgősségi ellátásban 6 ezer orvosnak kellene lennie, de csak 1300 gyógyít. Ráadásul a rendszer sajátosságai miatt egy 36 órája talpon lévő, ügyeletes bőrgyógyász rezidens is dönthet egy belgyógyászati műtétről – mondta. A széttagoltságot kiválóan fel lehetne mérni, és tervgazdaság útján, a települések egyéni egészségügyi, közlekedési jellemzőihez mérten országosan átalakítani.

Lantos előadása élénk vitát kavart, a megszólalók egy része kétségbe vonta javaslatait. Székely Tamás (volt egészségügyi miniszter, Kelen kórház) szerint a nyugdíjasokra nem kellene további terheket róni, mert nem bírják el. Mások úgy vélték, a kiegészítő biztosítás miatt csökkenhet a betegek hozzáférése az állami ellátáshoz, mert a vidéki orvosok is a fővárosba fognak jönni a magasabb bér reményében az általános orvoshiány közepette.

Egy, a közönség soraiból felszólaló hölgy úgy vélte, a kiegészítő biztosítás már most is létezik, úgy hívják, önkéntes egészségpénztár. A Lidl, a General Electric, a CIB bank komoly egészségpénztári portfólióval csábítja magához a munkavállalókat. Erre az a felvetés érkezett, hogy a magánpénztárak részesedése nagyon kevés, illetve azokat a vizsgálatokat csinálják meg, amelyeket az állam amúgy is megcsinál a társadalombiztosítás alapján.

A hálapénzzel kapcsolatban is élesen megoszlottak a vélemények. Volt, aki felhozta a Professzorok Batthyány Körének állásfoglalását, miszerint a hálapénz tartja fenn az orvosbárók hatalmát, és amelyből a többi orvos döntő többsége egyáltalán nem részesül. Másvalaki szerint a hálapénzt nem lehet betiltani, mert azonnal összeomlana a rendszer.

Kincses Gyula (volt EÜ államtitkár) egyetértett Lantossal abban, hogy az utolsó órában vagyunk, szerinte a rendszer a jelenlegi formájában egy „kollektív hazugságra épített Patyomkin paraván”.

Ugyanakkor a Lantos által említett modell csak egy modell a sok közül, e mellett számos más módon át lehetne alakítani az egészségügyet. Szerinte ugyanakkor pénz is kell ehhez, nem elég csak az elosztást megreformálni. Bár el kell ismerni, hogy a mostani kormány több pénzt rakott az egészségügybe, mint az előzőek, az átfogó átalakítás elmaradt. Szerinte amíg nem alakítják át a széttagolt kórházi rendszert, nem érdemes pénzt beleölni a rendszerbe, mert az „kifolyik, mint a víz a lyukas tömlőből”.

Forrás: 24.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció