Aggódnak a nyugat-dunántúliak, miután az osztrák kormány úgy döntött, megnyirbálná az Ausztriában dolgozó szülők Magyarországon élő gyerekei után járó családi pótlékot. Pánik helyett azonban egyelőre kivárnak, abban pedig egészen biztosak, hogy nem dolgoznának újra a határ magyar oldalán – olvasható a HVG cikkében.

„Ha Ausztriában fizetek járulékot, miért ne kaphatnám meg az osztrák családi pótlékot?”

Egy Sopronban élő olvasónk szerint a legtöbben így gondolkoznak arról a tervről, hogy az Ausztriában dolgozó szülők Magyarországon élő gyerekeinek családi pótlékán spórolna az új osztrák kormány. Mint elmondta, a legtöbben attól tartanak, hogy amikor az osztrákok majd kiszámolják, mennyivel kevesebb családi pótlék járjon egy Magyarországon élő gyerek után, a magyar és az osztrák árszínvonal közötti különbséggel fognak majd számolni, arról pedig nem vesznek majd tudomást, hogy a nyugati határvidék árai jóval magasabbak a magyar átlagnál.

Más azt is hozzátette: a pénzmegvonás sem esik jól, de sokkal zavaróbb, hogy nem érzik úgy, hogy Ausztria megbecsülné őket. Hiába dolgozik például a magyar ember Ausztriában akár évtizedekig, ha elveszti az állását, és nincs bejelentett osztrák lakcíme, akkor a hatóságok a magyar munkaügyi hivatalhoz küldik, pedig egy osztrák fizetés és a magyar munkanélküli-segély között ég és föld a különbség. „Ezek az emberek nem élősködnek Ausztrián, hiába él a gyerekük Magyarországon, lehetne az állam méltányosabb.”

Pontosan mit is vennének el?

A vitának már a megkezdését is nehezíti, hogy most még csak azt sem lehet tudni, pontosan mit szeretne Sebastian Kurz kormánya. Annyi biztos: miután elvonultak a hegyekbe, hogy megtartsák az első nagyobb értekezletüket, közölték, hogy új indexálást vezetnének be a családi pótlék kiszámításánál, ha a gyerek nem Ausztriában él. Ezt néhányan már úgy értették félre, mint ha minden családi pótlékot elvenne az osztrák kormány minden egyes ott dolgozó magyartól, de ennyire azért nem rossz a helyzet.

Valójában arról van szó: most mindenki megkaphatja a teljes osztrák családi pótlékot, ha pedig elfogadják a kormány tervét, akkor ezt közelítik a juttatás magyar szintjéhez. Hogy pontosan mennyivel, arról egyelőre nincs döntés. Legfeljebb abba kapaszkodhatunk, hogy az osztrák kormány arról beszélt, 114 millió eurót spórolnának meg évente. Ezt leosztva 132 ezerrel – az összes EU-tagállamba együttvéve ennyi gyerek után fizet családi pótlékot Ausztria –, azt kapjuk, hogy gyerekenként havonta 72 euró lenne az állam megtakarítása. De mivel nem csak magyarokról van szó, és országonként máshogy számolnának, nem mondhatjuk azt, hogy mindenkitől pontosan 72 eurót vennének el.

Sőt, még csak azt sem lehet tudni, hogy az ötletet elfogadja-e az EU, vagy diszkriminációnak minősíti-e. A javaslat elhangzásakor az Európai Bizottság szóvivője diplomatikusan semmitmondóan kommentált: annyit mondott, majd ha elfogadják az indítványt, akkor megvizsgálják, megfelel-e az uniós szabályoknak.

Mennyi jár most?

Van miért aggódni, hiszen az osztrák családi pótlék nagyjából háromszorosa a magyarnak. Nálunk a legtöbben 12 200 és 17 000 forint közötti összeget kapnak attól függően, hogy hány gyerek van a családban és egyedülálló-e a szülő, míg az osztrákoknál a legalacsonyabb támogatás 114 euró, azaz nagyjából 35 ezer forint. Ennyi pénz a gyerek harmadik születésnapjáig jár, onnan 121,9 euróra emelkedik, majd tízéves kortól már 141,5 eurót, azaz közel 44 ezer forintot az ad állam.

Azoknak, akik magyar állampolgárok, de Ausztriában van lakcímük, már most sincs miért aggódniuk, ők mindenképp megkapják a teljes családi pótlékot ez után is. Akik Magyarországon élnek, azoknál bonyolódik a helyzet. Náluk két eset lehetséges:

  • Ha egyik szülőnek sincs Magyarországon bejelentett munkája, vállalkozása, és munkanélküli segélye sem, akkor most a teljes családi pótlékot az osztrákoktól kapják, a Magyar Államkincstárral nincs dolguk. Vagyis az új szabályozás után csakis az osztrák törvényeken múlik majd, mennyit kapnak
  • Ha akár csak az egyik szülő is Magyarországon dolgozik, itt van bejelentett vállalkozása, vagy a magyar államtól kap munkanélküli segélyt, netán nyugdíjat, akkor a magyar féltől megkapja a magyar családi pótlékot, az osztrák Államkincstár pedig az osztrák és a magyar családi pótlék közötti különbséget fizeti. Az ő esetükben csak ezt a különbözetet alakítja át az új osztrák szabályozás.

Hányan érintettek?

Erről van pontos számunk:

38 895 olyan gyerek van most, akiknek a lakcímük magyarországi, de a családi pótlékot Ausztria fizeti utánuk.

A döntő többségük nyugat-dunántúli: a KSH mikrocenzusa szerint 72 ezer ember él Magyarországon, aki napi szinten jár át dolgozni a határon túlra, közülük 25 ezren Győr-Moson-Sopron, 7500-an pedig Vas megyéből (igaz, nem mind Ausztriába, egyre vonzóbb már Szlovákia is).

Amiatt is többen aggódnak, mi történne, ha az osztrák kormány kitalálná, hogy hozzányúlna a családi adókedvezményekhez. Ez havonta legalább 58 eurót jelent, ráadásul az adóztatás az EU-ban tagállami hatáskör, vagyis elvileg könnyebb lenne módosítani rajta. Azt azonban itt is figyelné az EU, hogy ne legyen diszkrimináció.

Azt így is egyöntetűen állítják a nyugati határnál élők: ha csökkentik is a családi pótlékot, akkor is megéri Ausztriában dolgozniuk tovább. Az ingázás ugyan drága, de egy magyar lakást fenntartani még mindig olcsóbb, mint átköltözni Ausztriába, a bérek jobbak a határ túloldalán, Ausztria és Szlovákia pedig biztosítja, hogy szinte senki ne maradhasson munka nélkül: Győr-Moson-Sopron megyében 1,5, Vas megyében 1,4 százalékos a munkanélküliség. Sokan ráadásul úgy vettek fel hitelt is, hogy ausztriai fizetéssel számoltak.

Forrás: HVG