Az egészségügyi dolgozókat a sztrájktárgyalásokon képviselő vezetők rendkívüli sajtótájékoztatón követelték, hogy a kormány a keddi – idei utolsó – kormányülésen érdemben tárgyalja követeléseiket. Ezek közül kiemelten fontos volna az érdekképviseleti vezetők szerint a bérkorrekció, ugyanis ahogy arra már többször felhívták a figyelmet, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése megváltoztatta a szakdolgozók fizetésének bértábla szerinti különbségeit, korábbi arányosságát. Azonban nemcsak nekik, hanem az ágazat összes dolgozójának – a műszaki, ügyviteli és fizikai munkakörben foglalkoztatottaknak is – követelik a 2017-es évre a korrekciót, melyet szerintük egy havi bér váltana ki - írja a Magyar Nemzet.

 Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke arról beszélt: a jövő évre tervezett 8 százalékos szakdolgozói béremelést is szeretnék előbbre hozatni, méghozzá januárra.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke

Kiderült, november elejétől mostanáig öt alkalommal tárgyaltak a kormánnyal, ám egyelőre nem tudni, hogy lesz-e és ha igen, mikor kézzel fogható eredménye a párbeszédnek. Cser Ágnes a sajtótájékoztatón ki is emelte, hogy nem ígéreteket akarnak, mert abból nem lesz pénz.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet: két és fél éve ülnek a tárgyalóasztalnál, de a türelem nem végtelen, és már több mint egy éve szorgalmazzák a korrekció elfogadását. Szerinte miközben a sajtóból folyamatosan értesülnek arról, hogy mit terveznek a döntéshozók, ezek a tárgyalóasztalnál nem kerülnek elő. – Nem vesznek minket eléggé komolyan – hangsúlyozta az elnök.

Azt, hogy mennyire indokolt az érdekképviseletek követelése, kiválóan mutatja az is, hogy sok szakdolgozó annak ellenére nem vitt haza decemberben több fizetést, hogy 12 százalékos béremelést kapott. Ennek oka, hogy korábban az egészségügyben bevezették a garantált bérminimumot. Ekkor a szakképesítéssel dolgozók fizetését a szakmunkások bérminimumához (161 ezer forint) igazították. De nem egyszerűen felemelték az illetményüket, hanem kiegészítést kaptak, amivel kipótolták az illetményük és a garantált bérminimum közötti rést. A mostani béremelésnél emelték ugyan az illetményeket, de ez sok esetben még így sem éri el a bérminimumot. Tehát: papíron annyi történik, hogy az állam továbbra is kipótolja az illetményeket, csak kisebb mértékben, mint eddig, miközben a tényleges nettó fizetés ugyanannyi maradt.

Forrás: Magyar Nemzet