A magyar átlagkereset töredéke az osztráknak, de a régióban is sereghajtónak számít, és a felzárkózásra évtizedek múlva van csak esély – idézett Csath Magdolna közgazdász egy konferencián elhangzott véleményt a 24.hu-nak. Egy korábbi cikkünkben azt boncolgattuk, helyes gyakorlat-e az, hogy az állami intézményekben a közfoglalkoztatásra hivatkozva szabad nem megadni a minimálbért, a vállalkozásoknál viszont kötelező, pedig ez a kisvállalkozásoknak nehézséget okozhat. Csath szerint azonban a multik és a hazai kis cégek nem ugyanazon a pályán fociznak.

A multi nálunk többnyire termeltet és külpiacon ad el, vagyis a munkavállalói egyben nem vevői. Ezért a magasabb minimálbér mellett is jelentős profitot ér el az exporton. Ám a kisvállalkozó többnyire a hazai piacra dolgozik, ezért számára nem mindegy, milyen az életszínvonal ott, ahol a vevői vannak, át tudja-e hárítani a megnövekedett bérköltségeit az árakban. Hiszen ha árat emel, lehet, hogy elveszíti a vevőit.

Reszegi László, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára is kitér a bérversenyről szóló G7-es cikkében a multik kontra kkv-k témára. Igen ellentmondásosnak tartja a kormány azon politikáját, amikor munkahelyteremtés címén egyre több támogatást, adókedvezményt ad a külföldi befektetőknek. Szerinte úgy is lehet fogalmazni, hogy a hazai tulajdonú cégek adóbefizetéseiből finanszírozzuk a külföldiek támogatását, amelyek eredményeként azok elviszik a dolgozóikat.

Miért jönnek a multik?

Csath Magdolna nemrég egy konferencián vett részt Bécsben, ahol előkerült a téma, miért éri meg a jelentős minimálbér-emelés ellenére a nyugati cégeknek még mindig Magyarországon beruházni, illetve hogy üzleti szempontból mi indokolja a beruházást, ha már nincsen szakképzett munkaerő. A cégek szerint több oka is van annak, hogy még mindig érdemes beruházni.

• A nagyon alacsony nyereségadó miatt,
• a kapott rengeteg állami támogatás és pályázati lehetőség miatt, végül azért, mert
• az emelés ellenére a bérek továbbra is nagyon alacsonyak.

Az osztrák vállalati előadók arról beszéltek az említett konferencián, hogy mivel az átlagbér Magyarországon negyede az osztrák átlagnak, és a beruházásokhoz is jelentős arányban lehet állami „ingyenpénzt” kapni, ezért számukra rendkívül előnyös, és várhatóan még hosszabb távon is kedvező lesz az üzleti környezet. Ami pedig a munkaerőt illeti, arra számítanak a beruházók, hogy az állam majd azt is előteremti számukra. Lássuk be, ez minden, csak nem piaci viselkedés – tette hozzá a közgazdász.

Az összefoglaló vélemény az volt, hogy a bérfelzárkózás még sok-sok évig nem várható nálunk, a cégek pedig nem a pénzük ellenségei. Amíg ilyen jó környezetben, ilyen sok kedvezménnyel működhetnek nálunk, addig ők is maradnak, hiszen a támogatások és a továbbra is alacsony bérek növelik a versenyképességüket.

A bérkülönbségeket jól szemlélteti az alábbi ábra is, amely a Reinisfischer cikke alapján készült, és a nemzeti statisztikai hivatalok adatszolgáltatásain alapul.

Mint látható, Magyarország hátulról a harmadik a listán. Nálunk csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb a nettó átlagkereset.

Az osztrák átlag 30,9 százalékánál tartunk, és a listavezető dániai átlagfizetések alig 20 százalékát érjük el.

És hiába, hogy idén látványosan nőttek a magyar bérek, a hátrányunkból nem sikerült lefaragni csipetnyit sem. A régióban pedig mi vagyunk a sereghajtók, a csehek, a szlovákok és a lengyelek is jobban keresnek, mint mi, magyarok.

Amíg felzárkózgatunk…

Ami tehát a lényeg: a cégek hosszabb távon – több évtizedben gondolkodva – látnak csak arra esélyt, hogy a magyar életszínvonal felzárkózik az európai átlaghoz. Ne feledjük ugyanis, hogy amíg mi zárkózgatunk, a nyugati bérek is folyamatosan emelkednek. Vagyis egy mozgó célpontot kellene eltalálnunk. Addig viszont ki tudják használni a cégek az itteni előnyöket. Amit az is tetéz, hogy az itt megtermelt profitot hazavíve otthoni kutatással fel tudnak készülni a digitalizációra és robotizációra, ami magyarországi összeszerelő üzemeikben is elbocsátásokkal fog járni. De mi lesz akkor a hazai munkanélküliséggel?

Csath Magdolna szerint erre az időre már ma fel kell készülni. A munkaerőhiány-munkanélküliség problémáját elsősorban regionális fejlesztési tervekkel kellene kezelni. Nem tartja sem emberségesnek, sem társadalmilag hasznosnak azt, hogy az ország keleti feléből próbálják átirányítani az ország nyugati felébe a munkaerőt. Szerinte az sem baj, ha nem mindenhol akarnak a multik megtelepedni.

Ám ahova nem jönnek, ott a kkv-knak kellene hasonlóan gáláns állami támogatást, közbeszerzési és pályázati lehetőséget biztosítani, mint a külföldi beruházóknak. Egyrészt azért, hogy helyben teremtsenek munkát, és ne kelljen az ország másik felébe menniük az embereknek a megélhetésért. Másrészt azért, hogy az egyenletesebb gazdasági fejlődés nyomán csökkenjenek a regionális különbségek fejlettségben, életszínvonalban és életminőségben egyaránt.

Forrás: 24.hu