A kormány két éve azt ígérte ugyan, sóval hinti be a cafeteriát, úgy tűnik, a béren felül kínált juttatások rendszere él és virul. Sőt, a tavalyi szigorítások után most még kicsit bővítették is a lehetőségeket – írja a HVG.

Rég elmúltak már azok az idők, amikor a munkáltatóknak igazán megérte a cafeteria valamilyen formáját kínálni a dolgozóinak: a béren kívül, általában nem pénzbeli juttatások adózása lassan, de biztosan közelít a fizetések szintje felé. Sőt, amikor 2016 elején az Európai Bíróság – várható módon – jogszabályellenesnek ítélte azt, hogy a magyar (a kormányhoz közeli) hátterű utalványok után kevesebb adót kell fizetni, mint az akkori piacvezetők esetében, még az is felmerült, hogy az egészet megszüntetik, úgy ahogy van.

Orbán Viktor 2016 márciusában jelentette be azt, hogy az utalványok, kártyák, hiteltörlesztések, bérletek stb. helyett inkább készpénzt adhatnának „béren kívüli juttatásként” a cégek, a különbség az lenne, hogy ez után nem kellene járulékot fizetni – és ennek megfelelően nem is kerülne be a nyugdíjalapba.

Aztán az egészből nem lett semmi. 2017-ben inkább még egyet csavartak a meglehetősen bonyolult rendszeren, ami a gyakorlatban azt jelentette: a cégeknek még több adót kellett fizetniük a legtöbb juttatási forma után.

A rendszer – amely nevét arról kapta, hogy, akár egy büfében, itt is ki lehet választani, mit kérünk – alapvetően 2018-ban is marad olyan, mint az eddigi, van azonban néhány fontos javulás. Nézzük az előnyöket és a buktatókat. (Fontos, hogy az alábbi összegek teljes éves munkaviszonyra vonatkoznak, az összegek pedig nettó összegek – vagyis ennyit kap a dolgozó.)

Béren kívüli juttatások

Először is tisztázzuk: nem minden béren kívüli juttatás cafeteriaelem, viszont minden cafeteriaelem béren kívül juttatás. Ettől az évtől ebbe a kategóriába két dolog tartozik csupán:

legfeljebb 100 ezer forint készpénz

a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), ezen belül

• szálláshely-alszámlára 225 ezer forint,
• vendéglátás-alszámlára 150 ezer forint,
• szabadidő-alszámlára 75 ezer forint.

Előnye: Ezek után a munkáltatók 34,22 százalék közterhet fizetnek.

Hátránya: Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, az összegek összeadódnak, és összesen nem haladhatják meg

• a költségvetési szférában a nettó 200 ezer forintot
• a magánszférában a nettó 450 ezer forintot.

A munkáltató ennél több pénzt vagy juttatást is adhat, ám az után már bérként kell adót fizetni – a dolgozónak is.

Egyes meghatározott juttatások

2017 óta a SZÉP-kártyán kívül gyakorlatilag minden jól ismert utalvány és több juttatás is a béren kívüli juttatásnak számít a bérlettől az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésig. Ez azonban két kivétellel már majdnem olyan, mintha pénzben fizetnék ki a juttatást, hiszen 40,71 százalék adót fizet utána a munkáltató.

Ebbe a kategóriába tartozik például:

• Munkahelyi étkeztetés
• Erzsébet-utalvány
• Helyi közlekedési bérlet
• Iskolakezdési támogatás
• Sportrendezvényre szóló belépő
• Kulturális belépő
• Ajándékutalvány
• Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
• Egészségpénztári befizetés

Előnye: Mivel jövőre 22 százalékról 19,5 százalékra csökken az egészségügyi hozzájárulás (eho), csökken a közteher is, amely 2017-ben még 43,66 százalék volt.

Nincs felső határa.

Hátránya: Adómentesen csupán két ilyen utalvány adható, a kulturális ráadásul csak 50 ezer forint értékben – egy Sziget-bérlet sem jön ki belőle. Korlátlanul finanszírozható viszont a sporteseményekre szóló belépő, amely után szintén nem kell közterheket fizetni.

Igazán az adómentes juttatásoknál van ok örömre, már ha a cégek is hajlandóak beszállni a dolgozók költségeinek a finanszírozásába. Felső határ ugyanis itt sincs, hasonlóan az egyes meghatározott juttatások kategória legtöbb eleméhez. Azonban alsó sem – nem kötelező a munkáltatók számára, hogy az alábbi támogatásokat kínálják fel.

Lakhatási támogatás

Előnyök: Kibővül az adómentesen adható lakbértámogatás: 2018-tól már a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak is kaphatnak ilyet. Ráadásul az eddigi 40 százalék helyett a minimálbér 60 százalékáig terjedhet a támogatás.

Az már csak hab a tortán, hogy közben a minimálbér is nő (bruttó 138 ezer forintra), így a támogatás 51 500 forint helyett jövőre 82 800 forint lehet.

Hátrány: Ennyire azért nem egyszerű a helyzet. A támogatás adómentesen adható szintje fokozatosan csökken, a foglalkoztatás harmadik évétől már csak 40 százalék, az ötödikben pedig 20 – ha addig nem változik.

További feltétel az, hogy 60 kilométeren belül a dolgozó ne rendelkezzen (sem jelenleg, sem az elmúlt 12 hónapban) saját ingatlannal, vagy az ingázás oda-vissza három óránál több időt vegyen igénybe.

A lakhatási támogatásokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Lakáscélú támogatás

Saját lakás után is igényelhető cafeteria, ám ez sem korlátlan.

Előnye: Ha öt éven belül vásároltunk vagy újítottunk fel lakást, a költségek 30 százalékáig adómentesen adhat rá támogatást a munkáltató.

A támogatás jelentheti a hitel törlesztését.

Hátránya: az öt év alatt legfeljebb 5 millió forint adható adómentesen, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. Ez egy-két fő esetén 1-3 lakószoba, három főnél másfél és három szoba lehet, négy családtagnál pedig 2-4 szoba.

Diákhitel

2018-tól a munkáltató dolgozója diákhitelének törlesztésébe is beszállhat.

Előnye: a támogatással fizethető akár a teljes törlesztőrészlet.

Hátránya: havonta nem haladhatja meg az összeg a minimálbér 20 százalékát, vagyis 27 600 forintot.

Forrás: HVG