Rövidesen eltörölheti a kormány a 65 év alatti, ellátásban részesülőkre vonatkozó bérplafont annak érdekében, hogy többeket sikerüljön bevonni a foglalkoztatásba – értesült a Magyar Idők. A kormány várhatóan szerdán tárgyalja a bérplafon eltörlését, azonban a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal egyetértésének köszönhetően hamarosan meg is szűnhet a korlátozás. Az adatok azt mutatják, hogy az uniós átlaghoz képest mind az 55–64 éves korcsoportban, mind a 65 év felettieknél jóval alacsonyabb a foglalkoztatási rátánk. Az idősebb, az öregségi nyugdíj korhatárt be nem töltött korosztály komoly munkaerő-tartalékot jelent, a munkaadók pedig jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe foglalkoztatásuk esetén.
Várhatóan ezen a héten dönt a kormány az idősek munkavállalásának újabb könnyítéséről – tudta meg a Magyar Idők. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kérdésünkre felidézte: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) múlt heti ülésén a felek egyetértettek abban, hogy a 65 év alatti ellátottakra vonatkozó bérplafon eltörlése időszerűvé vált, ezt a Liga az intézkedés bevezetése óta következetesen kéri a kormánytól. Az érdekképviseleti vezető emlékeztetett: az ellátásban részesülő 65 év alattiak jelenleg évente a mindenkori minimálbérnek – tehát idén 127 500 forintnak – a 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt.
Ha az adóköteles keresetük meghaladja ezt az összeget, tehát az évi 2,295 millió forintot, havi átlagban pedig a bruttó 191 250 forintot, az érintettnek választania kell az ellátás és a munkaviszony között. Ráadásul munkajogi kérdéseket is felvet, hogy azok, akik az év utolsó hónapjaiban a keresetük érdekében lemondtak az ellátásukról, kimaradnak az egyszeri nyugdíjprémiumból, valamint minden egyéb juttatásból is. A rendszerben emellett jelentős kockázat, hogy amennyiben az ellátottat elküldik a munkahelyéről, de ellátásra abban az évben már nem jogosult, könnyen havi bevétel nélkül maradhat.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke
Mészáros Melinda arra is figyelmeztetett: az érintettekre keresetük után teljes körű adó- és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik, azonban az éves félszázalékos nyugdíjemelés esetükben nem jár, az csak a 65 év feletti nyugdíjas dolgozókat érinti. A Liga vezetője hozzátette: komoly szakszervezeti siker lenne, ha eltörölnék a bérplafont, ugyanis a rendszer meglehetősen igazságtalan, ráadásul ma már a munkaerőhiány jelenti a fő kihívást, nem a munkanélküliség.
Úgy tudjuk, mind a kormány, mind az érdekképviseletek az idős, 55 és 64 év feletti közötti munkavállalóknál látják az egyik legnagyobb munkaerő-tartalékot. Ezt igazolják a statisztikák is, ugyanis az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint míg az EU-ban a korcsoport foglalkoztatási rátája tavaly 55,2 százalék volt, addig nálunk alig érte el az 50 százalékot. Ugyanakkor az idén hazánkban és az unióban is emelkedésnek indultak a mutatók. A munkanélküliségi ráta az 55–64 éves korosztályban 5 százalék, ami ugyan jelentős csökkenés 2011-hez képest, ám a 4,2 százalékos magyarországi munkanélküliségi rátánál magasabb.
Szintén rendkívül alacsony hazánkban a 65 év feletti, tehát az időskori ellátásban részesülők foglalkoztatási rátája, amely mindössze 2,4 százalék, ezzel szemben Svédországban az idősek 9,1 százaléka vállal munkát. Számuk hazánkban még a 40 ezer főt sem éri el. Az ő munkavállalásukhoz jelentős könnyítést nyújt a nyugdíjas-szövetkezeti modell, amely önkéntes alapon, rugalmas munkaidőben nyújt állást a dolgozni vágyóknak.
A munkaadóknak pedig a munkahelyvédelmi akció jelent könnyítést, mivel a kedvezménycsomagnak köszönhetően jelentős járulékkönnyítés jár az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása után. A legfrissebb adatok szerint a korcsoportban 353 ezer munkavállaló után érvényesítettek kedvezményt, ami a munkahelyvédelmi akcióba bevontak több mint harmadát jelenti. Az 55 év felettiek után a szociális hozzájárulási adó mértékének csak a felét kell megfizetni a havi munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó részéig.
A munkahelyvédelmi akció három nagy célcsoportjában – a 25 alattiak, az 55 felettiek és a szakképzettséget nem igénylők munkakörében a kedvezmények kihasználtsága kifejezetten magas. Ezeket a kedvezményeket a munkáltatók a havi adó- és járulékbevallásaikban könnyen érvényesíthetik, és az adatok alátámasztják, hogy nagy számban élnek is ezzel a lehetőséggel.
Forrás: Magyar Idők
