A magyar családok körében általában az édesanya marad otthon a babával, ha azonban mindkét szülő nyitott arra, hogy eltérjen ettől a formától, akkor érdemes néhány dolgot mérlegelni. Összegyűjtöttük, mire figyeljenek a párok, ha arról döntenek, melyikük maradjon otthon a babával – írja a Pénzcentrum.

A családalapítás nagy döntés, és amikor egy pár gyermekvállalásra adja a fejét, számos nagyon fontos gazdasági kérdés is vetődik fel. Korábban már összegyűjtöttük, milyen kiadásokkal kell számolniuk az első baba érkezésekor, milyen juttatásokban részesülnek a családok, és nemrég azt is kiveséztük, hogyan lehet pluszos a családi kassza a harmadik gyermek érkezésével. Most szintén, a gyermekvállalásnak egy fontos gazdasági vonzatát járjuk körbe: melyik szülő maradjon otthon a babával?

Ma Magyarországon többségben az anya marad otthon a babával - 2016-os adatok szerint még a 10 százalékot sem érik el azoknak a családoknak az aránya, ahol az apa megy GYED-re. Ennek természetesen több oka is lehet, egyrészt a társadalmi szerepek berögződése, másrészt a férfiak többségében még mindig többet keresnek, mint a nők.

Azoknál a pároknál, akiknél nem evidens, hogy az édesanya marad otthon, ott érdemes néhány fontos szempont szerint mérlegelni.

• Melyik szülő, mennyit keres?
• Melyikük jogosult GYED-re, és mennyire?
• Melyiküknek van lehetősége távmunkára?

A GYED - a GYES-sel ellentétben - nem jár alanyi jogon, hanem függ a szülő korábbi keresetétől. Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult, aki a gyermek születését megelőzően két évben legalább 365 napon át biztosított volt. (A GYED-ről egyébként mindent megtalálsz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján.)

A gyermekgondozási díj függ a szülő korábbi keresetétől, annak 70 százalékát kaphatja.

Egy megkötés viszont van, ez az összeg nem lehet több havonta, mint a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka (ebből 10 százalék nyugdíjjárulékot és szja-előleget vonnak le). Tehát idén maximum 160 650 forintot kaphat készhez a kisgyermekesek. Ez az összeg jövőre egyébként 173 502 forintra emelkedik, mivel a minimálbért is megemelik majd 8 százalékkal.

Nem elég azonban kizárólag azt nézni, hogy mekkora fizetést kap a szülő, mert bizony vannak olyan adózási formák, mint például az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás), amelyeknél kevesebb adót vonnak a bérből, ennek következtében nem a fizetésének, hanem csak a minimálbérnek a 70 százalékára jogosult.

Ki, mennyit keres?

Abban az esetben, ha mindkét szülő jogosult GYED-re, és "normális" adót vonnak tőlük, érdemes a fizetésekkel is számolgatni. Ha ugyanis kettejük keresete között nagy az eltérés, akkor anyagi szempontból annak érdemes otthon maradnia, akinek alacsonyabb a jövedelme.

Igaz, az alacsonyabb keresetű szülő kevesebb GYED-et fog kapni, mint a magasabb keresetű, de még így is kevesebb pénzkiesést jelent, mintha annak a szülőnek esnek ki a jövedelme, aki több pénzt visz haza.

Ráadásul a magasabb keresetű szülő lehet, hogy több családi adókedvezményt vehet igénybe. Hogy érthetőbb legyen, nézzük is meg egy példaszámítással.

Ha az egyik szülőnek a nettó fizetése 229 500 forint (azért ezt az összeget választottuk, mert ekkor igénybe veheti a GYED maximális, 160 650 forintos összegét), akkor ő bruttóban 345 113 forintot keres. Ha a másik, nagyobb keresetű szülő bruttó fizetése 400 ezer forint, akkor ő nettóban 266 ezer forintot keres. A nagyobb keresetű szülő ugyanúgy csak 160 650 forint GYED-et kapna, nála viszont a GYED és a fizetése között nem 68 850, hanem 105 350 forint a különbség. Tehát már 36 500 forint pluszban van a család, ha az alacsonyabb keresetű marad otthon a babával.

Se a fizuról, se a GYED-ről nem kell lemondani

Van egy olyan lehetőség, hogy a GYED-en lévő szülő vissza mehet dolgozni a baba 6 hónapos korától. Sokan nem szívesen adják bölcsődébe a gyermeküket ilyen pici korban, de ha megoldható a távmunka, akkor nem is kell. Ez lehet az a szerencsés helyzet, amikor "a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad". A szülő ugyanis újra elkezdheti a munkát, megkapja a fizetését, és mellette a GYED-ről sem kell lemondania - ez a GYED extra.

Ezért érdemes mérlegelni, hogy melyik szülőnek van lehetősége a távmunkára, ugyanis annak érdemes otthon maradnia a picivel, aki utána otthonról is tud dolgozni, ha szeretne. Nem kell azonban feltétlenül a baba féléves korában elkezdeni a munkát, amíg jár a GYED (a gyermek 2 éves koráig), addig él a GYED extra lehetősége is.

Ami pluszban jön

Érdemes azt is megnézni, hogy milyen plusz pénzek jönnek be a családi kasszába az által, hogy gyermekük születik. Például a kereső szülő igénybe veheti a családi adókedvezményt. Ez szám szerint úgy néz ki, hogy az érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként

• 66 670 forint (adóba átszámítva: 10 000 forint) egy eltartott,
• 100 000 forint (adóba átszámítva: 15 000 forint) két eltartott, 
• 220 000 forint (adóba átszámítva: 33 000 forint) három vagy több eltartott esetén.

Tehát, ha az első gyermekről van szó, akkor a dolgozó szülő nettó fizetése 10 ezer forinttal lesz több havonta. Ehhez hozzájön még a családi pótlék is, első gyermek esetén a család 12 200 forintot kap.

A családi pótlék összege* 2017-ben

12 200 forint 1 gyermeket nevelő család esetén

13 700 forint 1 gyermekes, egyedülálló szülő  esetén

13 300 forint  2 gyermeket nevelő család esetén

14 800 forint 2 gyermekes, egyedülálló szülő esetén

16 000 forint 3 gyermeket nevelő család esetén

17 000 forint 3 gyermekes, egyedülálló szülő esetén

23 300 forint Tartósan beteg gyermeket nevelő család esetén

25 900 forint Tartósan beteg gyermeket nevelő, egyedülálló szülőesetén

20 300 forint Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú gyermek esetén

* Az összegek gyermekenként értendők.

 Létezik olyan is, hogy anyasági támogatás, ami egyszeri juttatás, és alanyi jogon adják, tehát minden gyermek után jár. Összege 2017-ben 64 125 forint (a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százaléka).

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor arról dönt a pár, hogy ki maradjon otthon a gyerekkel, vizsgálják meg a saját körülményeiket, és azok alapján mérlegeljenek. A fenti számításunk csak egy példa volt, ugyanakkor érdemes a pároknak a saját fizetéseikkel kiszámolni, melyikük, mennyi GYED-re jogosult, és ki tudják-e használni a családi adókedvezmény lehetőségét, avagy sem. Az is nagyon fontos, hogy nem szabad kizárólag gazdasági alapon dönteni az otthonmaradásról, hiszen maga a gyermekvállalás sem lehet gazdasági döntés.

 Forrás: Pénzcentrum