Bruttó 55 800 forint. Mindössze ekkora összegű, kiemeltnek minősített ápolási díjat kapnak azok a rendkívül nehéz helyzetben lévő családok, amelyek a szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a legsúlyosabb állapotú hozzátartozóikat ápolják otthonukban. A súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő hozzátartozóikat ápolók ennél is kevesebbre, havi 46 500 forintra számíthatnak – olvasható a Magyar Nemzetben.

Az alapösszegű ápolási díj pedig mindössze 31 ezer forint – ez derült ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkárának Farkas Gergely jobbikos képviselőnek adott írásbeli válaszából. Azok tehát, akik gyermekük vagy szüleik állapota miatt kénytelenek otthon maradni, és a gondozási tevékenység miatt nem tudnak dolgozni, e díjakból kénytelenek gazdálkodni.

Rétvári Bence szerint ugyanakkor a családtagjaikat ápoló hozzátartozók megbecsülésre méltó feladatot teljesítenek. Kifejtette, támogatásuk, családjuk szociális biztonságának erősítése kiemelt célkitűzés, és ennek megvalósítása érdekében több előrevivő lépés is történt. Egy ilyen lépés, hogy 2014. és 2017. január 1-jétől is megemelték a már említett összegeket, tehát a mostani, így is nevetségesen alacsony támogatás immár emelt összegként kommunikálható. Korábban az érintett, perifériára szorult családok ennyit sem kaptak az államtól. Kérdés, hogy a mostani mire elég számukra.

Rétvári Bence hangsúlyozta azt is: az ápolási díjhoz a társadalombiztosítás keretében nyújtott kedvezmények is kapcsolódnak. Vagyis a folyósítás ideje alatt az ápoló személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult (tehát nem kell külön tb-t fizetni), az ápolási díj folyósítási időtartamát pedig szolgálati időként beszámítják a nyugdíjnál. A szaktárca más lehetőségeket is vizsgál, miként lehetne további támogatást biztosítani az ápolók bizonyos, különösen nehéz helyzetben lévő csoportjai részére.

Kérdés, kihúzzák-e addig az érintett családok, amíg a kormány megtalálja ennek módjait. A Jól-lét Alapítvány tavaly hiánypótló, országos kutatást mutatott be a témában. A fogyatékkal élő gyermekeket nevelő nők helyzetét feltáró dokumentumból kiderül: míg az országos átlag szerint az ötévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 26 százaléka tér vissza a munkaerőpiacra, addig a sérült gyermeket nevelő nőknél ez az arány mindössze 8,1 százalék. A munkaerőpiacon szinte alig kimutatható a jelenlétük, ugyanis alig van az ápolási-gondozási feladatokkal összeegyeztethető, rugalmas munkalehetőség. Ha sikerül is valamilyen foglalkoztatásban részt venniük, azzal kell számolniuk, hogy a munkabérük átlagosan 48 százalékkal lesz kisebb az átlagnál – olvasható az alapítvány honlapján.

Az alapösszegű ápolási díj (31 ezer forint) egyébként azoknak jár, akik súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, 18 év alatti személy ápolását, gondozását végzik. Míg kiemelt ápolási díjat (55 800 forint) az igényelhet, aki például olyan családtagját gondozza, akinek rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, illetve akinek meghatározott súlyosságú betegség, fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Emelt összegű ápolási díjra (46 500 forint) pedig azok jogosultak, akik fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását végzik, de a kiemelt ápolási díj juttatása feltételeinek nem felelnek meg.

Forrás: Magyar Nemzet