Az elmúlt évtizedekben végighallgathattuk, mennyit költ a magyar állam, és hogy vissza kell vágni az állami kiadásokat, az államszervezetet. De a végén valahogy mindig a legszegényebbek, a melósok szívják meg, mindig az ő támogatásuk és ellátásuk, az egészségügyre és az oktatásra szánt pénz csökken. Valahogy akik fent vannak, mindig jól járnak, bárhogy is kell visszavenni az állami költésből – olvasható a Kettős Mérce írásában.

2010-es kormányra kerülésekor a Fidesz megígérte, majd be is vezette a bérplafont az állami cégek vezetőinél. Megígérték azt is, kisebb lesz a kormány. Aztán eltörölték a bérplafont, és Magyarország történetének legnagyobb kormányát sikerült felállítaniuk.

Bár csupán 13 miniszter van jelenleg, államtitkárból 57, míg helyettes államtitkárból 117. Ma az ő fizetésükre több mint kétszer annyit költünk, mint 2009-ben. És akkor még a miniszterelnöki és egyéb tanácsadókról, köztük Farkas Flóriánról – havi egymilliós fizetéssel – nem is beszéltünk. Persze ez is kismiska az állami cégek, intézmények vezetőinek béréhez képest.

Az eltörölt bérplafont ugyanis ki is használja a Fidesz. 2016-ban 2 millióról 5 millióra emelték a MÁV-nál a vezetői fizetések maximumát, pedig aki hallott már ezt-azt arról, mi megy a MÁV-nál igazgatósági szinten, tudhatja, ezek nem megérdemelt fizetések. A 2016-os vezetői fizetésemelések pedig majd évi egymilliárdba kerültek a MÁV-nak, és így az adófizetőknek. De nem kell aggódni, nem csak a MÁV-nál, hanem a szintén sikerüzem BKV-nál is jelentős bérfejlesztés volt vezetői szinten, 2016 óta százezrekkel vihetnek többet haza a vezetők ott is.

De ott vannak az állami erdészetek vezetői, akik közül 17-en keresnek kétmillió felett, heten pedig hárommillió felett. Tudják ugye, ezek azok a társaságok, amelyek korruptságáról még Lázár János is beszélt.

És a csodálatos Magyar Nemzeti Bank, amelynek vezetője, Matolcsy György 5 millió forintot keres, barátnője pedig szintén egymillió forint felett vihet haza az MNB-ből. Ahogy barátnőjének anyja és egyéb családtagjai is jól kereső megbízásokat kaptak. És az MNB-ben nem csak Matolcsy keres jól, hanem még alsó vezetői szinten is járhat az egymilliós fizetés.

Vehetnénk sorra a többieket is: nagyon kevés állami cég van ma Magyarországon, ahol nem emelték brutálisan, akár duplájára is a vezetői fizetéseket az elmúlt években.

Ezzel szemben azt látjuk, hogy egy szociális munkás, bölcsődei dolgozó diploma nélkül, vagy segédápoló, az oktatási és egészségügyi intézmények, az állami cégek kisegítő személyzete állami fizetésből az éhhalál szélén tengődik. Ezekben a munkakörökben gyakran 100-120 ezer forint a nettó havi fizetés. Vagy ott vannak olyan szakmák, mint a mentősöké, ahol egy mentőápoló brutális leterheltség mellett kap 160-170 ezer nettót havonta.

Érezzük a kontrasztot? Miért szállhatnak el az állami vezetők fizetései, és miért nem változnak ilyen ütemben az egyszerű dolgozóké, akik a vállukon viszik az állami feladatokat?

A pofátlan fizetések ellen nem csupán anyagi szempontok miatt kell fellépni, nem azért, mert milliárdokat, tízmilliárdokat lehet spórolni velük a magyar államnak évente. Hanem azért is, mert igazságtalan, hogy miközben lent spórolunk, fent szórjuk a pénzt, a politikai kinevezettekre, a korruptakra, a kegyeltekre!

Most pedig üzenhetünk Vágó Gábor népszavazási kezdeményezésével, amely bevezetné a bérplafont Magyarországon az állami vezetőknél!

Forrás: Kettős Mérce