A magánkasszák növekedési portfóliói kifejezetten szép hozamot értek el az idén, és az önkénteseknél is azok az alapok emelkedtek a legnagyobb mértékben, amelyek sok részvényt tartottak. Klasszikus portfólióval már nem mindig lehet megverni az inflációt – írja a Világgazdaság.
Még mindig elég szép hozamot termelnek a nyugdíjpénztárak. A hat évvel ezelőtt nagyrészt államosított magánkasszákban maradt 58 ezer pénztártag többsége eddig az idén is elégedett lehet. A legnagyobb növekedési portfóliók hozama az első fél évben 4,6–5,1 százalék között volt, ez évesítve 9,4–10,4 százalékos hozamnak felel meg, ami eddig bőven reálhozamnak számít. A legjobban a Budapest Magánnyugdíjpénztár növekedési alapja teljesített az idén, de a legnagyobb pénztár, a Horizont növekedési portfóliója is 5 százalék fölötti hozamot ért el fél év alatt.
Forintra váltva ez azt jelentheti, hogy egy átlagos pénztártag egyenlege, ha növekedési portfólióban volt, körülbelül 200 ezer forinttal nőtt a hozamoknak köszönhetően az év eleje óta, és ennek háromnegyede reálhozamnak számít. A kiegyensúlyozott portfóliókban kevesebb pénz van, körülbelül a pénztári vagyon 25-30 százaléka. Ezek 3-3,5 százalékos hozamot értek el az év eleje óta. Évesítve ez is 6-7 százalékos hozam, ami bőven reálhozamot feltételez eddig. A nagyrészt állampapírokat tartó klasszikus alapok, amelyekben a legkevesebb magánnyugdíjpénztári megtakarítás van, 0,14–1,59 százalék között hoztak január óta, ezek közül már csak a legjobbak teljesítenek az infláció fölött.
Az önkéntes kasszáknál nagy a szórás a hozamokat illetően, de a legjobb eredményt ott is azok az alapok érték el, amelyek sok részvényt tartottak. Az Allianz kockázatvállaló alapja kiemelkedik a mezőnyből, az év eleje óta ugyanis 8,66 százalékkal nőtt a befektetési egységek árfolyama, ami évesítve 18 százalék körüli teljesítmény. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár szerezte meg a toplista második és harmadik helyét két legkockázatosabb portfóliójával. A növekedési alapjuk több mint 5,8, a dinamikus csaknem 5,5 százalékos hozamot ért el.
A legnagyobb önkéntes pénztári alapok nem ezek, hanem a kiegyensúlyozott portfóliók, amelyekben a részvényhányad általában 25–40 százalék közé esik. A legjobban ezek közül a Honvéd Nyugdíjpénztáré teljesített 4,18 százalékos hozamot érve el hat hónap alatt. A legnagyobb kasszák alapjai közül kettő is ott van a kategórián belül az élmezőnyben. Az OTP kiegyensúlyozott alapja 3,88, az MKB-é 3,84 százalékkal emelkedett január óta. A szintén nagy piaci szereplőnek számító Allianz és Aegon kiegyensúlyozott portfóliói ennél gyengébben szerepeltek, csak 2,5-2,6 százalékos hozamot értek el, de ezek is bőven reálhozamnak felelnek meg. A klasszikus alapokról, illetve azokról a portfóliókról, amelyeket a szolgáltatások kifizetésére tartanak fenn a pénztárak, ez már nem minden esetben mondható el. A Honvédnál a klasszikus portfólió is jól teljesített, csaknem 2,5 százalékot ért el az év elejétől, de van olyan pénztár, ahol nullaközeli, sőt negatív az ilyen alapok hozama. A pénzpiaci, kockázatkerülő alapok többségével az idén már nem lehetett az inflációnál magasabb hozamot elérni.
Forrás: Világgazdaság
